Napi Hírek, 1941. február/2
1941-02-21 [0484]
Áf/fln • /Országos Bizottság ülésének vége. / Lehetetlennek tartja, hogy birói Ítélethez közigazgatási határozattal hozzá lehessen nyúlni. Az ogyos magúnalkalranzottaknak egy élet munkája által elért eredményei az illőtöknek éppen olyan szellemi javai, mint más embernek az ör oldott tulaj dana s hogyha azon a téren le hot szerzett javakat elkobozni, ugy esotlog nem lesz akadálya annak, hogy a jövőben raás javakhoz éppen agy hozzányúljunk.. Végül Vásary látván szólalt fol, aki általában helycselt, a rendelettervezet rendelkezéseit, és csak azt kifogasolta, hogy az csupán a zsidókra és nem az összes vállalati alkalmazottadra terjed ki Egyébként elfogadta a rendeletet, • ...... . . azután dr, Antal István ígezságüji államtitkár válaszolt az elhangzott felszólalásokra. Rámutatott arra, hogy tévednek azok , akik azt Hiszik, hogy a jog s különösen a'magyar jog nem ismer visszaható erőt a magánjogi jogalkotások területén. Mert igaz ugyan, hogy alapvető szabály, hogy visszaható erő rendszerint nem létezik, de ez a szabály"csak addig érvényesül, ameddig különös közérdekek az ellenkezőiét nem kívánják. Ezután az államtitkár részletes tájékoztatást adott arról, hogy a visszaható erő kérdésében évszázadok óta mi volt a magtfar jog álláspontja s kimutatta azt, hogy a magyar jog ezt a visszahat" eret .k'erbőezytől kezdve mind a mai napig nemcsak ismerte, de alkalmazta is, A törvények egész sorára hivatkozott, amelyekben a visszaható erő statuálva van s mindezek összevetéséből azt a következtetést vonta le, hogy a visszaható erő tilalma csak addig a határig érvényesülhet, ameddig'magasabb nemzeti közérdek az ellenkezőjét nem kívánja, ^bben az esetben jjedig a nemzeti közérdek nyilvánvaló. részletesen foglalkozott Rassay Károlynak azokkal a megjegyzéseivel, amelyek a'rendelet törvényes voltát vitatták és rámutatott arra, nogy a kormány ezt a rendeletet a felhatalmazási törvény alakján bocsátotta ki, ez pedig^a gazdasági és hitelélet rendjének megóvása céljából magánjogi és eljárási, úgyszintén a törvényhozás hatáskörébe tartozó egyéb rendelkezésekre is, - kivéve vétség c-s bűntett statuálását - jogot ad a kormánynak. Tévesnek minősítette Rassay Károlynak azt a felfogását, hogy a felhatalmazási törvény nem enged különbséget tenni a társadalom egyes kategóriái között. Felhívta a bizottság figyelmét arra, hogy ez a rendelet nem jelent uj csapáson való elindulást a magyar jogszabályalkotás birodalmában, mert az ennek alapelveit tevő rendelkezések keretei máf megalkottattak nyolc évvel ezelőtt a közérdekeltségü vállalatok alkalmazottaira vonatkozóan. Igaz ugyam,hogy ez utóbbi rendelkezések túlnyomó részt csupán a keresztény tisztviselőket érintették. Beszédét azzal fejezte be, hogy felfogása szerint a rendelettervezet helyesen hozza összhangba a vállalatok és a közérdek kívánalmait az elbocsátott alkalmazottak méltánylást érdemlő érdekeivel, mert ez utóbbiak tekintetébon a méltányos elbánást teszi lehetővé és csupán a túlzott és a mai helyzettel össze nem egyeztethető juttatások mértékét szállítja le normális színvonal ra. * z all amtitkár egyébként hozzájárult ahhoz, hogy a rendelettervezetben foglalt 300 pengős' havi értékminimum havi 500 pengőre emeltessék fel, A részletes vitánál csak Pajor Miklós szólalt fel. Az országos bizottság a rendelettervezetet általánosságban és részleteiben elfogadta, A bizottság ülése három órakor ért véget.
