Napi Hírek, 1941. február/2

1941-02-16 [0484]

Lf Ha/Ln Nagykanizsa, február 16. /Magyar Távirati Iroda/ • Laky Dezső dr.közellátási miniszter és kíséretének tagjai vasárnap reggel gépkocsival áthajtattak Csurgóról Nagykanizsára, hogy résztvegyenek a Magyar £let Pártja vármegyei nagyválasztmányi ülésén* Laky Dezsőt Nagykanizsára elkisérte Hertelendy Jenő vallás- és közoktatásügyi minisztériumi osztályfőnök, Szőke Zoltán vallás- és közoktatásügyi minisztériumi miniszteri tanácsos, Angyal László képviselő, Benkő Géza dr. a miniszter titkára, Tóth József ar. a Kereskedelmi Hivatal aligazgatója ás Inkey István báró kerületi pártvezető. A miniszter Nagykanizsán először a pályaudvarra hajtatott, hogy bevárja vitéz Martsekényi Imre és Huszovszky Lajos országgyűlési képviselők érkezését. A pályaudvaron, ahol a miniszter kíséretéhez csatlakozott Ilovszky János országgyűlési képviselő is, a minisztert vitáz Teleki Béla gróf főispán fogadta a vármegyei pártvezetőság élén. A pályaudvaron megjelent Krátky István polgármester.' Korniss Elemér • gróf földbirtokos, Brand Sándor alispán, Lontay Alán járási főszolgabíró. A miniszter és kisárete a pályaudvarról a városi színházba ment. ahol 12 órakor megkezdődött a nagyválasztmányi ülés. Az ülést vitéz Teleki Béla gróf főispán nyitotta meg & . meleg szavakkal üdvözölte Laky Dezső közellátási minisztert^JSzután Laky Dezső emelkedett szólásra. Beszéde elején köszönetet mondottaz üdvözlésekért, majd kijelentette, hogy a legnagyobb örömmel tett eleget annak a kötelességének, hogy rásztvegyen a vármegyei választmány nagygyűlésén. Zala vármegyének gazdasági szempontból a legfontosabb városa Nagykanizsa - mondotta. Ha kérdik: azt, hogy minek köszönheti ezt a nagy gazdasági jelentőségét, akkor kereskedelmére kell rámutatni. Kereskedelme avatta Nagykanizsát várossá a szó szoros értelmében. Gabona- ás állatkereskedelme, de más kereskedelmi tevékenysége is megadta a városnak azt a biztos gazdasági alapot, amely fejlődését és vagyonosodását biztosította. Érdemes főképpen itt Fagykanizsán a kereskedelem fontosságáról országos szempontból beszélni. Balga minden olyan felfogás, amejry azt a hitet ébreszti, hogy a kereskedelem a magát kiváltságosnak nevez

;; népréteg előjoga volna. lia a történelmet nézzük, látjuk, hogy a XII. században Magyarország nyugati városaiban, amelyeken keresztül lebonyolódott a külftldi árucsereforgalom, a kereskedelem ált, virágzott és magyar kezekben volt. ^e meg kell állapítani egyúttal azt is, hogy az a kereskedelem, amely Magyarországon a mult évszázad negyvenes évei után kezdődött kifejlődni, szokásaiban, felfogásában és összetételében egész más volt, mint a korábbi magyar kezekben fenntartott kereskedelem. Ha a különbség tudatában vagyunk, akkor annál szebbnek, és jelentőségében nagynak kell tekintenünk azt a legutóbbi fejlődést, amely a magyar kereskedelmet a régibb hagyományokra alapozva akarja újjáteremteni, i^rre az ujjáteremtésre azért van szükség, mert a mult évszázadban megindult gazdasági fejlődés rövid 50-60 év alatt minden kereskedelmi pozíciót magához ragadott a régi magyar kereskedőkkel szemben. A kereskedelem átállításának munkája olyan lendülettel indult, hogy az utánunk jövő generáció: legendákat fognak terjeszteni róla. A kereskedelem átállításának munkájával kapcsolatban ki kell emelnem azt az érdemet, amelyet ezen a téren a Baross Szövetség szerzett a keresztény magyar kereskedelem megteremtése körül. /Folyt .köv./