Napi Hírek, 1941. január/2

1941-01-28 [0482]

o- Zá/B R ivj

agyar Távirato Iroda jelenti: ' Tasnaö* l«agy András a képviselőház elnöke a Ház. mai ülésén, amelyet teljesen Csáky js:van gróf emlékének szenteltek, a következő szavakkal emlékezete, meg az elhunyt külügyminiszterről: Tisztelt Ház! e.c-ly megillet őrlés vesz rajtam erőt, "mikor megemlékezem a súlyos v .sztesógrol, mely a Házat Csáky István gróf m. kir. külügyminiszter naryrabecsült és szeretett társunk, Sopron vnros ország yűlési képviselője elhunytával érte, dc az egész magyar közéletet is gyászba borította, i.iorthiszon benne nemcsak a Há-.z vesztette el egyik legkiválóbb és legszerctetroméltóbo tagját, hanem az egész magyarság siratja legjobb fiai egyik legjobbikját, Gróf Csák'y István ama kevesek közé tartozott. akiXa r£-> szűkre kijelölt helyet tökéletesen, hiánytalanul töltik be. akik egész életüket a reájuk bizott ügy hűséges szolgálatának szentelték, istenadta kiváló tehetségeinek birtokában, sokoldalú képességévol ő is mindenkor - bárhová állitot.ák - önfeláldozó buzgalommal, nagy kötelosségímdással munkálkodott, a nagy országos érdekeket, melyek gondozása alatt állottak, példás felelősségérzettel, lángoló naza fis ággal szolgálta. - ITlmondnatjuk róla,-hogy megfelelő férfiú volt a számara legmegfelelőbb helyen. Képessegeit, tudását, munkaerejét, ifjúságától kezdve az újraéledő magyar diplomácia megépítésének és nehéz küzdelmeinek szentelte . Részese volt már annak az erőfejtésnek, amely a Trianonban reánk zúduló szörnyű végzetet elhárítani % vagy legalább enyniteni igyekezett s mely - bár kézzelfogható eredményt nem hozott - nég ellenségeinket is tiszteletre késztette. Hint követségi attasé titkári minőségben volt akkor tagja annak a magyar békedelegációnak, nely a lehetetlenre vállalkozott s ott a. puriskörnyéki béketárgyalások szörnyű atmoszférájában mégis lerakta alapjait a nemzeti igazságainkérv megindult évtizedes küzdelmeknek. Már ott tanulta meg, mennyire mások az uj diplomácia követelményei mint voltak a világháború előtti időben, már ott lávta, hogy - szu-ben a múlttal - milyen nás or-berekkel kell a modernebb diplomáciának felsze rclve lennie, hogy az óvatosság mellett mennyi bá- • toraágra és menyi tájékozottságra,'milyen széles körére a szeretetnek, milyen óborsegr és elszántságra ésmennyi közvetlen egyéni helytállásra van szüksége, ha sikert akar elérni. „ • . . Látta és tapasztalta, és jól meg is tanulta és pályája ettől kezdve számos stáción keresztül, gyors iramban és töretlenül iveit felfelé, egészen a külügyminiszteri székig. Szolgált nmt kövcts.é^i titkár a vatikáni követségen, majd ismételten a külügynini3Ztórium központjában, egy ideig a bukaresti magyar követség tagja^volt. Azután a külügyninisztórium sajtóosztályának helyettes vezetője" később vezetője lett s e minőségében nemcsak a magyar ügynek, hanem önaagán^.k is ourópaszorte sok hívet szerzett.1933ban a madridi és a lisszaboni követségek ólén állt.1935-ben a külügyniniezter kabinetjének feje. 1938 szeptemberében - ekkor mar rendkívüli követ ós meghatalmazott miniszter - megfigyelő a müncheni négyhatalmi értekezleten, 1938 szeptemberében pedig részese a bécsi döntőbírósági tanácskozásoknak, melyek első darabját az elvesztett magyar földnek juttatják vissza, / Folytatása következik/