Napi Hírek, 1941. január/2

1941-01-21 [0482]

W Bl/\7a /Macuoka beszédének folytatása/ Ez a fáradozás eddig eredménytelen maradt, Csiangkaisek kormányzata bár belül gyönge, továbbra is az ellenállás politikáját foly­tatja, ami főképpen arra vezethető vissza, hogy számit Anglia és az észak­amerikai Egyesült Államok segitségére. Tekintettel a nemzetközi helyzetre Japán elhatározta, hogy a nankingi nemzeti kormányt elismeri. Az erről szóló szerződés, amely a jó szomszédságon, a gazdasági együttműködésen és a közös honvédelmen épül fel, tiszteletbentartja Japán és Kina fel­ségjogai., és területi sértetlenségét, gondoskodik továbbá az egyenlőség és kölcsönösség alapján való együttműködésről, A japán erők belső fáongol­ország és uszak-Kina külön megnatározott helyein állomásoznak. Japán te­hát nem kivan sem területi, sem pénzügyi kártérítést, sőt megígérte Kíná­nak, hogy területen kivüli^jogairól lemond és az engedményeket visszaadja Kinának. (JJfwfotefJrt. Ezekután Iüacuoka áttért Japánnak Holland-Indiához, /rancia-Indokinához ésL.v *•*• « való viszonyára. Ezeket szintén az uj gazdasági tér tagjaiként emiitette. Japán Holland-Indiával tárgyalásokat kezdett, amelyek főképen az olaj} . és más fontos nyersanyagok kivite­le körül forognak. Francia-Indokinával még folyamatban vannaJc es kedvezően haladnak a tárgyalások. Ami Thaiföldet illeti, í/acuoka kijelentette, hogy Japán nem maradhat közönyös a Thaiföld és Francia-Indokina közötti viszály­ban, de mégis reméli, hogy az rövidesen elintéződik. Ausztráliával a dip­lomáciai képviseletek kicserélése után barátságos együttműködés várható és a fölösleges félreértések kiküszöbölése. A továbbiakban Macuoka emlékeztetett arra, hogy Japán viszonya Iránhoz, Argentinéhoz és Braziliához javult. Ami Szovjetoroszorsuágot illeti, kijelentette a külügy­miniszter, hogv a Japán és Szovjetoroszország között fennálló diplomáciai kapcsolatokaái javitani kell. A legnagyobb erőfeszítéseket fejtik ki a kölcsönös félreértések kiküszöbölésére és azzal a céllal, hogy ha lehetsé­pes t megvalósítsák a diplomáciai kapcsolatok alapvető és messzemenő tisz­tázását, i.acuoka ezzel kapcsolatban utalt a háromhatalmi egyezményre, amelynek rendelkezéseiből világosan kitűnik, hogy nem irányul a Szovjet­unió ellen. Az országgyűlés előtt tett nyilatkozatának második részében I.iacuoka külügyminiszter tárgyalta Japánnak Angliához és mindenek­előtt az egyesült Államokhoz való viszonyát. A külkereskedelem kérdésében - jelentette ki - Anglia, úgyszintén az Egyesült Államok a legélesebb korlátozásokat léptették életbe, a brit dominiumok és gyarmatok pedig" Japán hajózását akadályozzák. Japánt ilyen formán rákényszeritették, hogy nemzeti fegyverkezését a végsőkig megszervezze először azért, hogy a kívül­ről jövő nyomást elhárítsa, másodszor azért, hogy biztosítsa a'maga köz­gazdasagát és előkészítse az uj Ázsia területét az önellátásra. Kitűnt, hogy az Egyesült Államok nem tanúsítanak megértést üzsia ujárendezése, mint Japán életkérdése; iránt. Ugy látszik az Egyesült Államok keleti, védelmi vonamkat az Atlanti-óceánközepén, nyugati védelmi vonalukat pedig a Csences-ócean keleti részén Kina és a deli tenger között látják, /Folyt.köv./

Next

/
Oldalképek
Tartalom