Napi Hírek, 1941. január/1

1941-01-11 [0481]

-o- Bl/Dé Moszkva , január 11. /Szovjet Távirati Iroda/ Az Iz veszti ja terjedelmes v ezérci kkben foglalkozik a neme t-ez ov j et orosz baráti kapcsolatok fejlődésével, kiemeli, hogy az 1939 . augusztus 23,-i megnemtámadási szerződés óta a két nagy állam kapcsolatai a barátság és a kölcsönös megértés szemlémében fejlődtek. Gazdasági kapcsolataikat több gazdasági egyezmény szabályozta és a gyakorlat i^zglajolta, milyen nagy jelentőségű a Két ország gazdasági összeköttetésének normális fejlődése. Mindauét állam megtette a kellő lépéseket, hogy a fennálló két egyezmény minden részében megvalósuljon. " á kedvező eredmények megteremtették a kellő előfeltételeket a jó szomszédi viszony és a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztésére, Molotov berlini látogatása fontos állomása volt a Szovjetunió és Németország baráti viszonyának és hozzájárult a gazdasági és a határkérdésekben folytatott ne gbeszélásek neggyorsitásához. Az uj gazdasági egyezmény az 194§ február 11.-i szov jet-német áruszállítási egyezmény továbbfejlesztése, A cikk ezután polemizál azokkal az angol és amerikai tényezőkkel, akik azt hiszik, hogy a Szovjetunió Németországnak még gabonanemüeke t sem adhat el békepolitikájának sárelme nélkül. A Szovjetunió és Németország gazdasági egyezményei/ellenkezőleg/éppen a leghatásosabb eszközei a két állam közötti béke és barátság megszilárdításának. A tapasztalat megmutatta, hogy a két leghatalmasabb európai állam között elég kölcsönös megértés és bizalom van ahhoz, hogy a Két ország érdekében meg. . tudja oldani a legbonyolultabb gazdasági és pénzügyi Kérdéseket is. A cikk méltatja azután a német lakosságnak a balti államokból való ha zaéz állit ás ára kötött egyezmény eredményeit s kiemeli az Igorka folyó menti hat árrendezés jelentőségét. Ez tanúbizonysága a Szovjetunió és Németország között baráti viszony fennállásának és annak a jóakaratnak, amely e viszony megszilárdítására és továbbfejlesztésére irányul. A Szovjetunióval ellenséges sajtó vegye tudomásul, hogy a Szovjetunió mint nemhadviselő hatalom a maga független politikáját folytatja és azt fogja is folytat ni/akármit gondoljanak is róla a keleti és nyugati földgömb államfórfiai. A Szovjetunió külpolitikáját Sztálin 1939 márciusi kijelentése határozza meg, B nyilatkozatban Sztálin lekötötte magát amellett, hogy valamennyi ország irányéban a béke és a kapcsolatok megszilárdítására törekedjék a Szovjetunió ás különösen a szomszédállamokkal tartson fenn békés, szoros és jószomszédi kapcsolatokat. Ehhez ^ ragaszkodnak is mirtí addig, amig az illető államok ugyanezt a magatartást tanusit ják a Szovjetunióval szemben és nem törekszenek közvetve vagy közvetlenül a Szovjetunió" határait megsérteni. Ezt a politikát erősítette meg az 1941. január 10*-i gazdasági és hat áregyezmányek aláirása - fejezi be fejtegetéseit az Izveszt j. ja. A Pravda "A szovjet külpolitika ujabb győzelmei" cimmel foglalkozik a legutóbbi nemzetközi egyezménye k a Iái r ás áv a 1 , amelynek főbenjáró fontosságot tulajdonit. Tárgyi jelentőségüket még fokozza, hogy a megállapodások ujabb előrehaladást jelentenek a Szovjetunió é- Németország közötti jószomszédi viszo$i) megszilárdulásában Hangsúlyozza a eik*, a ozovje cunio külpolitikája nem csupán a Szovjetuniónak és népeinek érdekét szolgálja. /MTI/