Napi Hírek, 1941. január/1
1941-01-11 [0481]
o- Ra/P Zágráb , ianuár 11. /Magyar Távirati Iroda/ Dr. Nagy Iván Zágrábban megjelenő "A Nép" cinü lapjának mai számában érdekes intervju" jelent meg Kossutics Ágoston szenátornak, a horvát parasztpárt alelnökének tollából, aki tudvalevőleg Macsek pártvezér helyettese-. Az Interjú a következőképpen nangzik: A jugoszláv-magyar baráisagi szerződés, amelyet a mult év végén kötöttek, csak formaszerinti megerősitése annak az állapotnak, amely egyébként már régen fennállt a két dunamedencei állam s ezek összes népei között. Az egészséges viszonynak ez termesze etes következménye és éppen ezért ez a barátsági szerződés sem nálunk, sem másutt senkit sem lepett meg. Ez különben abból is látható, hogy mindkét országnak aajtója és közvéleménye egyöntetű lelkesedéssel fogadta. Különben is ez a baritsági szerződés kedvező visszhangra talált nemcsak Prepában, hanem az egész világon. Jellemzqb, hogy en^ek a jelentős diplomáciai éénynek nemzetközi viszonylatbani érté két senkinek sem kellett megmagyarázni, úgyszintén az is, hogy senki részéről sem merült fel aggodalom sem gyanú e szerződéssel kapcsolatban. Ennek a megállapodásnak nincs semmi árnyoldala, mert mindenki tudja és érzi, hogy ez a barátság értékes előmozdítója a nemzetközi békének, amely után az egész világ áhitozik. Horvátországban különösen melegen üdvözölték- a Magyarországgal kötött barátsági szerződést, ahogyan ezt dr. Macsek, a horvát nép vezére, az egész horvát nemzet felfogását és érzelmeit tolmácsolva, már ismert nyilatkozatában kifejezésre is juttatta. Isten akarata folytán a mi két-népünk mint szomszéd lakik Európa e legszebb részén, ahol arcuk verejtékével nemcsak maguknak , hanem más népek részére is kenyeret termelnek. Közös utunk arra tanit bennünket, hogy népeink és országaink megőrzésében sokat szenvedtünk, sok közös áldozatot hoztunk egész Európáért. A horvát parasztpárt, amely ma a politisilsg. megszervezett horvát nemzetet képviseli, programmja szerint is mindig arra tökekedett, hogy tartós megállapodásra jusson a jugoszláv államközösségben élő többi népekkel és ezt a fáradozását siker is koronázta. Mint latijuk, ez a politikki felfogásaink nem szorítkozik csak az ország területére ás nem áll meg az ország határain ; hanem a szertr néppel egyetértésben meg akarjuk valósítani legközelebbi szomszédainkkal szemben is. Ez' történt első helyen a magyarokkal, akik éppen nekünk, Ikorvátoknak; legközvetlenebb szomszédaink. Felfogásunk szerint ez a nagyjelentőségű politiaki megállapodás még csak kezdet és biztos alapja ' ' ltovábbi szoros együttműködés dépitósenek a közös érdekek összes többi "kérdéseiben. Itt van elegel r rször is egész sorozata a. gazdasági kérdéseknek, különösen az agrár-jellegieknek, mert érdekeink éppen ezen a téren teljesen azonosak és semmi^e/tvsem keresztezik egymást. Törekedni fogunk arra, hogy ezekben a gazdasági kérdésekben DélkeletEurópa többi országaiban is azonos irányú álláspontra jussanak, mind a saját magunk, mind egész Európa érdekében. ^iüa,a, Ne m végeznénk teUjes munkát, ha elhanyagolnék a kölcsönös kulturális ténykedés szorgalmazását es fejlesztését. Nemzeteink sajátos népi kultúrtermeké k alkotásában rendkivüli készséggel vannak megáldva és erre az dgész világ előtt büszkék lehetnek. n a ez igy van, akkor nem szabad megakadályozni vagy akadályokat gördíteni a kölcsönös és rendszeres kulturális együttműködés elé amely századékon át maradandó és állandó értékű eredményeket biztosított mindkét nép számára. ~ felfogásunk szellemében jártunk el rögtfcn , amikor abba a helyzetbe Kerültünk, hogy Horvátországban megvalósíthattuk a horvát parasztpárt elveit. A legnagyobb készséggel, önszántunkból, más kérelme nélkül, megengedtük magyar nemzeti polgáraink szabad és szervezett kulturműnk-ját. A hervat bánsági Magyar Közművelődési Közösség alapszabályainak jóváhagyásával és a szövetség működésének engedélyezésével mint ismeretes mi voltunk" Jugoszláviában az elsők. /Folvt. köv./
