Napi Hírek, 1941. január/1
1941-01-10 [0481]
0 Ve Rn jf á r i s , január 10. /iVágyar Távirati Iroda/ •A compiegnei fegyverszüneti szerződés értelmében Franciaországnak 340.000 négyzetkilométernyi területét, amelyen mintegy 24 millió ember él. német csapatok szállották meg. ^nnek az óriási területnek a közigazgatása nagy feladat-t ró a német katonai igazgatásra és a megszálló nemet csapatokra. A franciaországi német katonai parancsnokság közigazgatási törzsének élén Schmid dr. vfürttembergi heWK'.s gazdasági miniszter áll, aki párisi főhadiszállásán ftgadta aj;agyar Távirati Iroda munkatársát és tájékoztatta a franciaországi német káténál igazgatás feladatairól, munkajárói és eddigi eredményeiről. - A német katonai igazgatás feladata - kezdte nyilatkozatát Schmid államminiszter - a végrehajtó hatalom gyakorlása; biztosítása és közigazgatása a megszállt Franciaországnak mint az Anglia elleni hadműveletek támaszpontjának. Ezen túlmenően azonban arra is törekedünk, hogy az élet a megszállt területeken minél előbb a rendes kerékvágásba terelődjék. A francia lakosság - kivéve i_ lszak-Franciaországnak a háborútól erősen sújtott területeit - legnagyobbrészt ismét visszatért lakóhelyére, az üzletek kinyitottak, a bankok rendesen dolgoznak, a legtöbb üzemben megindult a munka, megnyiltak az iskolák és egyetemek, működnek a bíróságok, a vendéglők és háztartások a lehetőséghez mérten el vannak látva élelemmel, a közlekedési vonalak nagyrésze ismét üzemben van. l/Ja már menetrendszerű vonatok közlekednek valamennyi fontos vasútvonalon és a főbb utak mind járhatók, pedig ez annyit jelent, hogy rövid'hónapokon belül sok-sok száz felrobbantott hidat kellett újraépíteni, - Gazdasági szempontból - folytatta a miniszter - a katonailag megszállt területeket Norvégia északi csúcsától egészen a spanyol határig egységes gazdasági egésznek tekintjük. Az a célunk, hogy a birtokunkba jutott területek gazdasági előnyeit migfele lően kihasználjuk és ugyanakkor biztositsuk a területek gazdasági vérkeringésének folytonosságát. Már az előrenyomuló német csapatok vigyáztak • arra, hogy a lehetőséghez mérten ne teg.;enek tönkre gazdasági javakat. A ternésta legtöbb helyen a német csapatok segítségével sikerűit betakarítani, az őszi szántásnál-vetésnél ugyancsak a'német katonák segítettek, a háborús pusztításokat és károkat azonban természetesen nem lehet máról-holnapra helyrehozni. Ez az egyik oka a mind jobban érezhető élelmiszerhiánynak, de oka a francia kormányok elhj bázott gazdasági politikája is. amely elhanyagolta a mezőgazdasagot, nem gyűjtött '.artalékokat es főleg a tengerentúli és gyarmati behozatalra számított. Izek a körülmények tetté k'szükségessé Franciaországban is az élelmiszer jegyek bevezetését német mintára. Megnehezíti az élelmiszerrel való ellátást tov bbá a francia nép fegyelmezett)ensége is, amely a rendelkezéseket minden módon ig ekszik kijátszani, - A-fontos gyári és ipari üzemek nagyrésze iámét megkezdte már működését. Természetesen elsősorban azok az üzemek, amelyek Németország részére hadi szempontból fontosak. Szék"az üzemek a zsákmányul lefoglalt készletekből, vagy macából Németországból kapnak nyersanyagot és némüo megrendelésre dolgoznak. Ezen a módon a nagy gépkocsigyárak, mezőgazdasági gépgyárak, szerszámgépgyárak, mozdony és kocsigyárak legnagyoob része ismét teljes üzemben van, Söt a műselyem, futa "Is a mürost-szövet gyárak német nyersanyag segítségével máris túlszárnyaljak a haboru előtti termelés eredményeit. ' :4- ~- " ' ' /Folyt, köv./
