Napi Hírek, 1940. december/2

1940-12-31 [0480]

n Ha/Ln /Hitler felhívásának ff

t folytatása/ Németország éppen ugy, mint Olaszország legyűrte e^yes plutokrata kapitalisták előjogainak a korszakát, és ennek helyébe a nép korszakát állitotta. Ha Churchill ur és kapitalista hivei moet kijelentik, hogy ilyen világban nem élhetnek, akkor ezzel nem a német világot semmisitik meg, hanem előbb-utóbb a magukét döntik romba, hogy ott is megadják saját népeiknek a szabadságot. A plutokrata előjogok és a nemzetiszocialista népjogok közötti küzdelemben az utóbbiaké lesz a siker. Soben a hitben kezdjük el az 1941-es évet. "zév június eleje óta oldalunkon áll a fasiszta Olaszország. Olaszország harca a mi harcunk is, reményei a mi reményeink. Gyerekes a háborút kirobbantóknak az a hite, hogy egyes akciókban bármit is változtathatnának a küzdelem kimenetelén, Churchill ur már igen sok ilyen úgynevezett győzelmet ért el, amelyről később mindig kiderül*, hogy csak balsiker. Churchill ur volt az a férfi, aki hirtelen kitalálta a korlátlan légi háborút,mint a brit győzelem nagy titkát.Három és fél hónapon keresztül válogatás nélkül bombákat dobatott le német városokra éjszakai támadások alkalmával ez a gonosztevő; rás parasztfalvacskákat gyujtóiapokkal lobbantott lángra és - tmint a birodalmi főváros lakosai tudják - különösen a kórházakat tűzte ki célpontokul. A* a körülmény, hogy a német véderő három és fél hónapig nem válaszolt,megérősitette ennek az embernek az agyában azt a véleményt, hogy végre most megtalálta azt a Módszert, amellyel fölébe kerekedhetik Németországnak és amelyre a német véderő nem tud válaszolni. Én három és fél hónapig néztem ezt az emberi kegyetlenséget, amely katonai szempontból csak garázdálkodás volt. Mindenesetre mindig intettem őket, hogy egy szép napon sor kerülhet a megtorlásra. A demokratikus gyújtogatok erre az intésre csak jól ismert nevetésükkel válaszoltak. Részletesen megtárgyalták, hogy bombáik milyen hatással voltak a német lakosságra és a német gazdasági életre. S támadásoknak egyetlen hatása az volt, hogy • a német népben egyre fokozódott az elkeseredés és az a remény, hogy egyszer elérkezik a megtorlás és akkor vége lesz ennek az egyoldalú hadvezetésnek. Snglia május hónapjában Freiburg elleni támadásával kezdte a bombázást. Hónapokon keresztül harsogtak a brit háborús uszitók köreiben arról, hogy Németország képtelen hasonlót tenni. Szeptember közepe óta most már előttük is világos lett, hggy csak az emberiesség tartott vissza bennünket ilyen sokáig és ezért nem válaszoltunk a Churchill-féle gonosztettekre. De most már ezt a háborút is a végső következményekig viseljük, vagyis addigi amig az azért felelős gonosztevőket ki nem küszöböljük. És az nem szóvirág, hanem véresen komoly dolog, ha azt állitjuki hogy minden bombára tiz vagy ha kell száz bombával vágunk vissza. Propagandisztikus okokból átmenetileg most - mint már annyiszor - ismét beszélhetnek a "hadiszerencse megfordulásáról". Sgyet azonban megjegyezhetnek: ebben a háborúban nem a szerencse győz, hanem végre egyszer a jog. És a jog azoknak a népeknek az oldalán áll, amelyek fenyegetett létükért harcolnak. És e létért vivott harc ezeket a népeket a világtörténelem leghatalmasabb teljesítményeire sarkalja. /Folyt.köv./