Napi Hírek, 1940. december/2
1940-12-21 [0480]
Az árja és altáji népek ősi művelődése e rokonvonások mellett is különbözik egymástól,' mindkettő fajilag meghatározott sajátos népi kultúra. E különbségek azonban az ősidőben hem jelentettek rokozati, csupán minőségi eltérést. Az egyiknek földmives, a másiknak 'llattenyésztő gazdálkodása i_k. •„ : egyaránt a zsákmányoló gazdálkodást követő magasabb fejlődési fokozat volt; a termelési ág me gv a lasztásában azonban települő földjük természeti jellegéhez kellett alkslmazkodnok. knrrópa termékeny földje önként kinálkozott az intenzivebb müvelésre s a földművelés fejlettsége szükségképen vezetett a megtelepedett életmódra. Az ázsiai . steape csapán állattenyésztésre nyújtott"alkalmat, amivel együtt jár "az állandó barangolás, a^nomad életmód. A nagyállatokat, lovat es szarvasmarhát tenyésztő altáji népek lovas-nomád kultúrája semmiben sem vtlt alábbvaló az árja népek földmives kultúrájánál. Mint gazdasági és egyben katonapolitikai életforma,ahhoz hasonlóan évszázados kulturfejlődés eredménye volt. A földmives és pásztorkulturák közt mintegy átmenetet alkotott a portusvidéki onogur-bolgár népek félnomád kultúrája, üüzek - a bolgárok és magyarok ősei - keleti-török rokonaikkal ellentétben még a termékeny nyugatszibériai rónán megkezdték pás zt<or gazdaságuk továbbvitele mellett a föld müveite!ését, déli hazájukban pedig mar szőilőtermelésük ás kertmüvelésük is volt. A kínaiak és indo-kinaiak. latinok és görögök, később a nyugateurópai népek is mindig sláértékelték a szomszédságukba hatoló északi vagy keleti népek művelődését. A vad és féktelen harcok kegyetlenül pusztító és zsákmányoló katonáival vivott küzdelmüket a műveltség és a f bárdolatlanság háborújának tartják. Hkz az ismeretlen kultúrákkal és harcos fiatal népekkel szemben érzett ellenszenv és megvetés, a nagyon is megokolt félelemmel párosulva, szülte a germán és török népek trrz ictdalmi jellemzéseit, melyek hitelét maguk s déli és nyugati népelmek a barbár szomszédot közelebbről megismerő fiainak tárgyilagos értesítései döntik meg, A népszervező és államalapító germánság legjellegzetesebb es oseredeti jellemvonásait leghívebben őrző ágazata a települő földje peremedéit kelta, szláv, balti törzsek népét magábaszivó történeti nemet nep, az ugyancsak népszervező és államalapító törökségnek finn és keleti*török nepelemekkel gyarapodott nyugfti ága a magyar nép volt. Találkozásukkal a kontinens ket uralomhoz szokott államalkotó fajtájának ifjú hajtásai kerültek közvetlen szomszédságba.Két, addig ellenséges ember"aira ivadékai kényszerültek állandó érintkezésre. íz az érintkezés az adott földrajzi helyzetben nem maradhatott sokáig ellenséges, h harcra ösztönző faji tényezők mellett működésbe léptek a földben re?lő történe tiranyi tó erők. • /Folyt .köv./