Napi Hírek, 1940. december/1

1940-12-13 [0479]

Zs/Zs Az alábbiakban a t. szerkesztőségek rend' ikezésére bocsátjuk H^man Sálint vallás- és közoktatásügyi miniszter "Német -magyar kapcsolatok* cimü berlini előadását. Keretet később adónk. X X X A népek történeti sorsát, belső fejlődését és külső érintkezéseit különféle történetformáló tény

e

zők

} természeti és művelődési adottságok, gazdasági és szellemi erők, egyéni és tömegtörekvések iránvi* ják és szabályozzák, A fejlődés irányításában elsődleges szerepük vén a szellemi erőknek, *e az elindulásánál döntő erével érvényesülnek e. lelki alkatot, életformákat, világszemléletet eleve befolyásol^ természeti adottságok isi a faj és a föld. A történet tanúsága szerint mindig voltak és ma is vannak szervezkedésre képtelen, kezdetleges népek, sőt fájok- Más népek elszigetelt életük és passzivitásuk miett nenTtudnak önerejükből továbbjutni kisebb, politik-i közösségek, apró törzsek és rövid életörzsközi' katonai szövetségek kialakításánál, idegen vezetés alatt, másfajta napelemekkel vegyülve s nyelvüket az uralkodó rétegnek átadva, szervezkednek néppé és alakítják ki nemzeti államszervezetüket. ezekkel a történeti értelemben üriroitiv és passziv népekkel szemben vannak egyéneikben ás tömegeikben egyaránt vállalkozikedvU és harcos szellemű, művelődésre fog'ékonv és uralomra hajlamos, társadalomszervező és államalkotó fajok és népek, ilyenek az árja ás altáji fajhoz tartozó n|pek . Az árja ás altáji népek kultúrája - sok rokonvonásuk mellett is - különbözik egymástól, mindkettő fajilag meghatározott sajátos népi ku 1tura. 1 különbségei*: azonban az ősidőben nem jelentettek fekozati, csupán minőségi eltérést. Az egyiknek földmives, a másiknak állattenvésztő gazdálkodása egyaránt a zsákmányold gazdálkodást követő magasabb fejlődési fokozat volt; a termelési ág megválasztásában azonban települő földjük természeti jellegéhez kellett alkalmazkodniuk. A nagymarhát tenyésztő altáji népek lovasnomád kultúrája, mint gazdasági és egyben"katonapolitikai életforma évszázados kulturfejlődés eredménye volt. A népszervező és államalapító árja-fajta germánság legjellegzetesebb és őseredeti jellemvonásait leghívebben'őrző ágazata a nemet nép. Az ugyancsak népszervező és államalapító altáji-fajta torökságnek finn ás keleti-török napelemekkel gyarapodott nyugati ága a magy-r nép volt. Találkozásukkal a kontinens két uralomhoz szokott államalkotó fajtájának ifjú hajtásai kerültek közvetlen szomszédságba. Két, addig ellenséges emberfajta ivadékai kényszerültek állandó érintkezésre, tz az érintkezés az adott földrajzi helyzetben nem maradhatott sokáig ellenséges. A harcra ösztönző faji tényezők mellett működésbe léptek a földben rejlc történeti rányitó erők. A ICárpátmedencát határhegységeinek erős övezete ás á Duna folyamrendszerének centripetális ereje zart földrajzi egységgé avatta, amelynek tartós politikai és művelődési egységét csak a középdunai természetes k zoontban megtelepedett s onnét uralkodó nép teremtheti meg. 4 hatávidékek felöl megkisereit, szervezéssel legfeljebb a medence egyes tájait sikerülhetett határőrvidékekkánt^a hódi tó állam keretébe illeszteni." A

, Kárpátok három oldalról teljesén zárt, nyugaton és délnyugaton nyitvaáll-ő medencéje önálló tájegység, a maga egészéében mégis szerves része, természetes védőbástyába, keléire előretolt erődje az európai nagytájnak ás egyúttal központja a nyugati emberközösság keleti és délkeleti kulturmissziós törekvésetek. Közvetítő és kiegyensúlyozó tényező kulturális és gazdasági, katonai és politikai tekintetben a nyugati és"keleti világ között. /Polvt.köv./