Napi Hírek, 1940. december/1
1940-12-04 [0479]
Bl B/Q Belgrád, december 4. /Magyar Távirati Iroda/ A Dovosti cimú zágrábi lap szerdai számában vezér ci kk jelent meg "Jugoszlávia és Magyarország" cimmel. , , . A cikk szerint a habomtól megkímélt nemzetek uj utakat keresnek a politikai és gazdasági életben egyaránt, hogy könnvebben küzdhessenek meg a hábtru által felvetett nehézségekkel. Szen az utcn találkozott Jugoszlávia és Magyarország is, amely államok korábbi politikájuk és felépítésük folytán talán kevesebb nehézséggel tudnak hozzáidomulni az uj idők követelményeihez, és szervezetéhez. Jugoszláviában már régtől fingva megvolt a hajlandóság a szomszéd államokkal való együttműködésre es amikor Itagyarország is elfogadta ezt a politikai vonalat, akkor lehetségessé vált a két ország viszonyának mind .szorosabbra fűzése. A Jugoszláviával való együttműködés óhaját bizonyítja magyar részről , gróf Csáky István külügyminiszter beszéde, továbbá több képviselőnek meleghangú felszólalása is; . ezekből a megnyilatkozásokból a legnagyobb bizakodással lehet következtetni a két ország viszonyának továbbfejlődésőre. A legjobb benyomást gróf Csáky István expozéja tette a jugoszláv kö-zvéleméi^ner, mert ebben az expozéjában a magyar külügyminiszter egyenesen kije lertette, hogy egy erős és rendezett Jugoszlávia Magyarország erdekében áll. A két szomszéd állam együttműködésének tehát valamennyi előfeltétele megvan és a cikk szerzője biztosra veszi, hogy ez az együttműködés érdekében áll az általános bek* ügyének és a kis nemzetek fennmaradásának is. Bo D/Q Belgrád, december 4. /Magyar Távirati Iroda/ A JutarnU List zágrábi horvát lap, mely a horvát lapok közül a legnagyobb példányszámban jelenik meg, szerdai száma szintén vezércikkben foglalkozik Jugoszlávia 4Q Magyarország viszonyával. A rendkívül érdekes cikk azzal kezdődik, nogy gróf Csáky István külügyminiszter legutóbb mondott expozéja, valósággal határkövet jelért a jugoszláv magyar viszonyban. A magyar külpolitika felelős vezetője ugyanis annak a kívánságának adott kifejezést, h*gy még szorosabb együttműködés jöjjön létre a két ország között. Fz a kijelentés nemcsak hosszú diplomáciai fejlődés eredménye, hanem lappangó történeti eiő k is megnyilatkoznak benne. Érdemes lesz tehát egy pillantást vetni a közös múltra - mrndia a cikk -.hogy felkutassuk annak hasznos éa pozitív előnyeit és megérteik a. negatív tényezőket is, mégha azokat most a múltnak akarjuk is átadni. A cikk ezután különösen a horvát magyar viszony történeti fejlődésére tér ki részletesen, amelyet 800 év tapasztalatokban gazdag állami együttélése jellemez. A magyar és a horvát nép viszonyát - irja, a lap - először^ Kálmán király nevéhez füződö pacta:. conventa szabályozta. A két nep kölcsönösen nagy hatással volt egymásra s a lap felsorolja, hogy milyen értekeket adott a két nép egymásnak* , á , ... .. A továbbiakban ; a Jutnrnji List a XK.század tör•Í+?S ' A i t ?Seti, amely nagyjában a magyar és horvát nacionalizmus összeütközésének jegyeben telt el. Ma megfelelő törtére Imi távlatb-1 már látni lehet - irja a lap, hogy horvát részről nem mindig fcgták fel helyesen az akkori eseményeket. Sztarcsevios Ante, a horvát nacionalizmus atyja, minden kortársánál világosabban nem a magyarokban, hanem Habsburgokban isme rte fel népének elsőszámú ellenségét. Ma már az 1868-as kiegyezést is más szemmel nézik Horvátországban, mint az akkori napi harcok stemüvegén keresőül. és elismerik annak pozitív oldalait is, mint például azt, hogy a világháború idején ,s.záz és százezer Eorv t és szerb életét mentelte meg az éhenhaléstol. /folytatása következik/.
