Napi Hírek, 1940. november/2

1940-11-30 [0478]

Ar Ra/Rn Roma .november 30,~/liagyar Távirati Iroda/ Olasz politikai körökben a legélesebben szembes.2, llnak az angol tengernagyi hivatal legutóbbi hivatalos közleményeivel-amelyek a nemrég Szardínia körül lefolyt, csatáról szólnak. Qlasz politikai kö­rökben negállapitiák, hogy 1. nem igaz. hory az olasz hajóhad kerüln ~' a küzdelmet, min:.no : ;*y mind a Szardínia körüli csatában, mind ugyanakkor Korfunál az olaszoké volt a kezdemén ezés, 2. n^m igaz, hogy nagy csata­hajóé. yséfek 0 1 találtak volna el az el lenség lövedékei., 3. az angol propaganda minden erőlködésével szemb°n m^ga 4 lapítható, hogy a r'öídközi­tenger középső részén teljesen Plaszorszá." kezéhen van az ellenőrzés, amit az összes eddigi t^ng^ri- és lé~'i ütközetek is~bizonyitanak. "?zzel kapc-olatban Gayda a Giornale d Itáliában azi ir­ja,^ Olaszországnak nmei szüksége a^ra, hogy titkolja a valóságot, akár keavező az. akar kedvezőtlen. Olaszországnak nincs szítkség n arra" hogy sikereket találjon ki, elegek azok a sikerek, amelyeket valóban el­ért. Ansaldo a Telegrafoban e bői az alkalomból foglalkozik azokká az angol vitákkal, amelyek arról szólnak, mi éH"" ne fii volt °lk°rül­heiő a háború Olaszország és Anglia között. Ansaldo ebben a vezércikk­ben azt mondja, hggy Anglia és Olaszorszá- között elkerülhetetlen volt a háború annál az e yszeru oknál fogva, mert az angolok kizáró módon korlá­tok nélkül akartak parancsolni a £öldközi-t°ngeren. Ansaldo c kke rész­letesen bizonyítja azután. ,hogy a háború elmúlt öt hónapja minden kétsé­get kizáró móaon^rávilágitott arra, hogy -"nglia az egész földközi-tengert magának akarja. Ebből származik az a történelmi ellentét'Olaszorszár es Anglia között, amelyet az ágyuk szavával ^ell eltüntetni. A Popolo d,Italiában Mario Appelius azt irja, hogy az angolok és a görögök már nem^irnak győzelmekről, hanem maguk Is megálla­pítják, hogy áz uj olasz hadállások milyen ha alra sak és hogy a görögök­nek töob ponton vissza kellete vonulniok. A koricai epizódra Churchill" egész diplomáciai politikai hadmüveietet akart felépíteni. Megkísérelte hogy lángokba borítsa a nalkant és a Közeikeletet. Az angol hajóhad ké­szen áPlott arra, hogy elfoglalja a ^ardanellákat és Churchill Catroux francia tábornokot egy expedíciós hadsereggel Szíriába akarta küld-ni. A török közbelépés arra szolgált volna,"hogy a K°let összes muzulmánjai számára jelt adjon. Churchill" reménykedett a jugöszláv-ool.^ár feszüitség­b-n^jL. valamint az albán felkelésben is. Reménykedett ezenkívül a t»n/>ely és OLOVjetoroszorszá • közötti nézeteltérésben és ezért adta at Cripps' is­meretes terveit. valóság azonban egészen mást mutat.Olaszország tovább­ra is a le. "nagyobb'nyugalommal ^dol rozik, Németország megtartó ta Athénben diplomáciai" képviseletét, Bulgária nyugodt maradt annyira, hogy nt> a há­romhatalmi egyezményhez sem'csatlakozott ,hogy ne'adjon módot'Ói" alkalmat ez angol ügynók'ik működésére, Jugoszláviának a szempillája sem rezdült ^egj ozovjatoroszo-^szág pedig megmutatta nyugodtságát azálta.1".; s, hogy kinevezte uj nagykövetét Berlinbe.' ozobolev szovjet népbizto s tanácsai Szófiában nem voltak mások, mint amilyeneket Németország és Olaszország adhattak Szófiá­nak. Ugyanekkor Egyiptom is megerősi'-ette azt a szándékát, hogy kívül akar maradni a Viszályon s végül az arab államok továbbra is fenntart iák enigmatikus nyugalmukat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom