Napi Hírek, 1940. november/2
1940-11-16 [0478]
o- Sj/Dr/P j/L Kolozsvár, november 16, Az Erdélyi Magyar G-azdesági Egylet szombaton délután 1 ele ki Béla gráf alelnök vezetésével ig a 2K a tó választmányi ülést tartott, amelyen megjelent vitéz gróf Teleki Mihály földmüvelésügyi miniszter is.Somssich László gróf, az OMGE elnöke*. és Novakovits Béla tábornok társaságában. Megjelentek az EMGE igazga tóvá la s ztmányénak tagjai, valamint a gazdasági akadémia tanári kara is. Teleki Béla gróf, az EMGE alelnöke meleg szavakkal üdvözölte a földművelésügyi minisztert. Beszédében hangoztatta, hogy szükségesnek tartja a nemz e ti együttműködést, ebben látja azt az érdekképviselői tzervezpt^t, am p ly megfelel Erdély érdekeinek és amelyben megvalósítható a kisgazdák, kőzépbirt okosok, földnélküli mezőg? zdasági munkások és a földdel dolgozó intelligens emberek egyjtáborba való egyesítése. Bejelentette a továbbiakban, hogy az EMGE örömmel tejjesiti azt e kérést, hogy lépjen be az Országos Magyar Gazdasági Egyesületbe, Nem beolvadni akar, de a legt°lj°s p bb mértékben együtt Kivan vele működni. Javasolta, hogy a román mezőgazdasági kamarákat, amelyek a célnak egyáltalában nem feleltek meg, ne vegyék fel a magyar karaarába és a magyar keiaarei intézményt s p léptessék életbe Erdélyben, mert a magyar kamarák nem tudnak ugy működni, mint ahogy az céljuknak,az átgondolt érdekképviseletnek megfelelnének, .Az az onaitása, hogy e munkekemsrák intézménye alapján a magyar kamara valódi átfogó érdekképviselet^ Z<e4MWS a gazdatársadalomnak, amely mellett a ma burjánzó érdekképvis^ leteknek el k°ll tünniök. Ezután Teleki Mihály gróf földművelésügyi miniszt-r szólalt fel. Kijelentette, hogy miután a földművelésügyi korai én yzatnek semmiféle apparátusa sincs Erdélyben, az erdélyi gazdatársadalom és földmunkások érdekében szükséges akciókat az EMGE-re 8lapozva t ezután az EMGE-ve 1 kollaborálva kivánja megvalósiteni. A kolozsvári gazdasági akadémiának a mezőgazdaság szempontjából kulturgőcpontnak kell lennie Erdélyben. olyan országrészben, mint Erdély, anol radikális fóldbirtokr" , f^riüot hajtottak végre, szükség van az alsófoku gazdasági szakoktatás sokkal nagyobb mértékű kiépitésér p . Ezt a téli gazdasági iskolák fej. ál Utasával akarja elősegiteni. Arra törekszik, hogy lehetőleg min de n/j árasban létesüljön ilyen téli gazdasági iskola. Tapasztalati tény, hogy a magyar gazda tanulékony, de a legjobban tanul akkor, ha községében vagy járásában mintagezdaságot lát ? amelynek utánzásával tudja a saját termés eredményét és ezen keresztül jövedelmét is emelni. A téli gazdasági iskola tanárai kötelesek kiszállni a gazdákhoz, szemlét kell Terteniok és ellenőrizniök kell a kisgazdaságokat. Ez a tipusikskole fog -rds'lyben a legjobban b p válni. Emelőre négy-hat ilyen iskolát tud felállítani. Ezek az iskolák is akkor válnak be. a legjobban, ha lehetcl p g internátus is van mellettük. A csonkeországben létesit°tt téli tanfolyamok három-het/hónaposak, £zt az időtartamot azonban }ff& lehet rövidíteni. Praktikusabb lenne Erdélyben több tanfolyamot rövidebb ideig tartani. A meglévő pénzügyi fedezetből esetleg nem n°gyven, hehem rövidebb ideig tartó nyolcvan tanfolyam volna rendezhető. Nagy súlyt helyez ezenkívül a leányok oktatására is. Ebből a oálból háztartási tanfolyamokat kivan létesiteni.flmelyeken a házkör üli teendőket, főzést, stb.-t, de e z eken kivül még a baromfitenyésztést, méhészetet és a háziipart is tanitanák. Nemosak tanfolyamok tartásával és iskolák épitésével kell a meg'zőgazdeslgi kufturát Erdélyben emelni, de a ^azda hóna alá is kell nyúlni különböző vetőmagvaknak rendelkezésre . bocsátásával . /Folyt ;köv./
