Napi Hírek, 1940. november/2
1940-11-23 [0478]
Ht Küm Kö/Rn Bérli n,november 23. /Magyar Távirati Iroda/ N A Kölnische Zeitung a béesi eseményekről a következőket irja: Magyarország részéről egészen természetes volt, hogy csatlakozott a Háromhatalmi egyezményhez. A trianoni békeszerződés Magyarországtél több területet és lakosságot szakit ott el, mint bármely más országtól és az ország külpolitikába a világháború befejezése óta az ó't ért igazságtalanság jóvátételére irányult. Magyarország senkitől mástól sem várhatta törekvései támogatását, mint Németországtól é r Olaszországtól* Ep ezért Magyarország már korán határozottan es céltudatosan e két országnak az oldalara állt* Amikor most Magyarország mint első;de nem utolsó ésf egyet len- állam csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez .•„; ezzel kinyilvánította, hogy fenntartás nélkül egyetért az egyezmény három eredeti al 'Írójának . életterében végrehajtandó uj járendezéssel, azaz - ami Magyarország érdekeit különösen érinti - azzal az uj járendezéssel, amelyet Németország és Olaszország szab majd meg Európa és a hozzátarto.ző terület számára. Ebben a térben Magyarországnak maid olyan szerep jut, amely . a megalkotandó egészben nagyságának és érdekeinek megfelel. Magyarország ezzel egyúttal hitet tesz a világforradalmi gondolat mellett, amely a háromhatalmi egyezményben kifejezésre jut. A világforradalmi f ondolat ebben az alakjában a világpolitika feladatává vált* Ebben a háoruban Magyarország ha tényleg nem is vesz részt abban.szembefordul azzal az Angliával, amely a múltban és a jelenben felelős a szentistváni birodalom megcsonkításáért, szembefordul azzal a rendszerrel, amelyet Anglia 1919 szellemében ma is még védelmezendőnek tart. A háromhatalmi szerződés _1 _ eszméjében - amint azt Magyarország csat lkozása bizonyitja - meggyőző erő rejlik. A Stuttgarter Neuestes Tagelhlatt irja: Magyarország az első délkelet európai nemzet, amely csatlahtzott a háromhatalmi egyezményhez. EL tény történelmi értelmét a balkáni térben a tengelyhatalmak védelme alatt végtoemenő politikai fejlődés adja meg. A háború utáni magyar politikát is elsősorban a versaillesi rendszer elleni szivós éa lankadatlan küzdelem jelleiaezte. Magyarország meg akart szabadulni a gazdag hatalmaktól reárakott nyomasztó bilincsektől. Amikor Németország megerősödésével és a tengely létrejöttével az uj rend erői előtérbe nyomultak, Magyarország békés revizió utján elérte kívánságai teljesedését. Az 1938. é* 1940. évi két bécsi döntésben a tengely hatalmak az uj rendet jellemző népi elv, a történelmi és gazdasági szükségességek alapján megszűntettétfa trianoni igazságtalanságot. Magyarország abban a nyilatkozatában,amelyben megvil gitotta a háromhatalmi egyezményhez való csatlakozásának értelmét és jelentőségét, újból kife- • iezesre juttatta Németország és Olaszország iránti háláját. Magyarország tehát az első állam volt, amely kihasználta azt a lehetőséget, amelyet az egyezmény résztvevői más hatalmak közreműködése számára teremtettek. Magyarország számára a bécsi történelmi lépés politikai törekvéseinek megfutalmazasát jelenti. A Pührernek Pétain francia államfővel történt találkozása.valamint Moiotov berlini utazása szintén mutatják, mily hatalmas kiterjedésű az a politikai terület, amelyen az ujiárendezés erői niatasukatyreztetffi Magyarországnak a háromhatalmi egyezményhez való csatlakozása az előrehaladó fejlődés jele; nem az egyetlen és nem az utolsó.
