Napi Hírek, 1940. november/1
1940-11-02 [0477]
Az egész országból mintegy százezer ember sereglett e ^ybe e napén Budapesten az avatásra. Ugyanekkor felavatták ez Országos Irr^oenta Lobogót, valamint a Dél, Kelet ás .szak irredenta zászlóit, amelyeket Urmánczv a Bazilika plébánosának adott át megőrzés végett. Azóta is minden értendőben, Feltámadás napján, 8 szövetség elnöksége körében részt vett a lobogók alatt a körmeneten, mely a Bazilikától a Szab ad ságtér re, később az Országzászlóig haladt. A Magyar Hiszekegyre Urmánczy irta ki a pályázatot, az irredenta jelmondatok a "Csonkamagyarország nem ország - Sgész Magyarország menyország!" stb, is Urüánczy gondolatából váltak közismertté*. Az "Fskü a vérmezőn" cimü nagy történelmi kép-pályázat megteremtésével Urmánczy a Nemzeti Hadsereg újjászületésének és a Kormányzó Ur kezébetett esküjének magasztos pillanatait kívánta megörökíteni és az újjáéledő Magyarország katonásszellemü propagandájának gerincévé tenni. A külföld f p lé eközben terjesztett magyarázó kiadványok, u.n. Urmánczy-lap ok. térképes lapok százezrei, amelyeket mindenfelé elküldtek, elősegítették a trianoni kérdés megismerését. A nyugatmagyarországi felkelés idejám Urmánczy elnöke lett az u.n. honvédelmi bizottmánynak és sz r rvező munkájával elősegítette az országrész védelmét, őmaga a munkát Balf-fürdőről irányította. Csak a velencei tárgyalás idején enge-ett a kormány kívánságának, amely a felkelés befejezését sürgette. $z időben a kisantant kívánságára a szö» vétség nevét ismét meg kellett vá ltoztatni; Urmánczy Nándor életrenivts a Honvédelmi Pártot, hogy annak k v ráben szabadabban folytathassa irred P nta munkáját. Kiküldöttei országszerte előadásokat tartottak, amelyev et Urmánczy megadott programjának p lszava szerint "kenyér és katona" óimén hirdettek. Sürgették^szociális kérdések megoldását, egyben egyetlen cél: Nagymagyarország visszasz P rzése érdekében minden mas politika szüneteltetését és erős hadsereg felállítását. . Urmánczy Nándor cikkeiben állandóan a fegyverkezést sürgette;., flfépszerüsége óriási tábort sorakoztatott fel mellette, Igymásután mondotta beszédeit az ország községeiben, városaiben. Majd 1925-ben felhívást intézett az Országzászló megteremtésére, amelyét országos ünnepség kereteben 1928-ban Szent István napján, avattak fel a Szabadság-téren. Az Ireklyés Országzászló talapzatában Uim ánczy egybegyüjt fitté ösonk/amagyarorsz ág minden községinek, valamint a megszállott területek városainak, történelmi h(Iveinek és a világháborús magyar katona temet ők rögeit, am P ly ket innen küldenek szét azután mindenüvé ereklyeként o^a, ahol magyarok élnek. Az e ls ő Országzászló fe lava tásá t 1931-b r n köv^tfjia második és ettőlkezdve rohamosan nőTa félárbócon lengő, a magyar feltámadást hirdető, Trianon ellen megnemalkuvó harcot kívánó Országzászlók száma. Urmánczy Nándor vezetése alatt az ü'reklyés Országzászló nagybizottsága szervezte meg az őrsógmunkát,amely a testületek százait állította Be az Országzászló mellett katonás szellemű szolgálatra. Az Országzászló-ünnepségeden Urmánczy Nándor és a szövetség tagjai tartana k beszédeket és. a társadalmi áletnek minden köre résztvesz ezeken a hazafias megnyilatkozásokon. A Felvidék részeinek, Kárpátalja és legutóbb Erdély,rés eínek felszabadulásakor hatalmas ujabb lendületet nyer'., a mozgalom.Az Urmánczy által megindított Országzászló ügye Urmánczy elhunytakor már közel hatszáz Országzaszlót számol. /Vége köv./
