Napi Hírek, 1940. november/1
1940-11-07 [0477]
Ba o- La/Zs "Róma , november 7. /Magyar Távirati Iroda/ Hasonlóan a római lapokhoz, a nagy északolasz lapok is nyugodt és tárgyilagos magyarázatokat fűznek az amerikai elnökválasztás eredményé he z. A Corriere dellg Sera a többi között ezeké t irja: - Nemzetközi szempontból a választás eredményével kapcsolatban a legfontosabb megállapítás az, hogy Roosevelt és Willkie külpolitikai programmja végeredményben nem különbözött egymástól. Mindketten hangsúlyozták, hogy távol akarják tartani Amerikát a háborútól. Kétségtelen dolog, hogy az amerikai állampolgárok óriási "többsége, bár vak gyűlöletet érez a fasizmus s általában a totális államok ir§29f, hallani sem akar az Egyesült államoknak a háborúba való beavatkozásáról,--annál kevésbbé, mert Amrika beavatkozása esetén a berlini háromhatalmi egyezmény azonnal életbelépne, ami a jelenlegi európai háborút világégéssé alakítaná át. .Amikor tehát az Egyesült államok választópolgárainak többsége Rooseveltre szavazott, nyilván abban bizott, hogy az elnökbe fogja tartani választási Ígéreteit. Mi reméljük, hogy Roosevelt nem fogja magát túltenni ezeken az Ígéreteken. Különösen érdekes Signorettinek a Stampában megjelent cikke, amelyben a többi között a következőket irja: Már a választás előestéjén megírtuk - irja Signoretti hogy a két elnökjelölt külpolitikája között különbség lényegében nincs. Willkietől sT?m lehetett volna az amerikai külpolitika megváltoztatását várni, annál kevésbbé, m e rt a köztársasági párt kebelében éppen olyan erős a zsidó befolyás, mint a demokrata párt kebelében. Roosevelt bukása esetén a helyzet annyibanváltozott_volna meg. hogy a jövő márciusig bizonyos interregnum következett volna be az Egyesült államok politikájában és a törvényhozás megmaradt demokrata többsége folytán állandó viszályek lehettek volna a köztársasági elnök és a demokrata többségei törvényhozás között. Az a körülmény, hogy a Fehér Ház politikáiéban ilyen megszakadás nem következett be, teljesen nyugodtan hasv minket. .A tengelyhatalmak sohasem ringatták magukat illúziókban az Egyesült államok politikáját illetően és megtette a magák óvé intézkedéseit. Ami Roosev c lt további politikáját illeti, mi hajlunk annak feltevése felé, hogy az elnök megtartja választási igéretét és nem fog?-. Anglia megsegítésére amerikai katonákat kiküldeni. Minden bizonnyal növelni fogja azonban Anglia és Kina anyagi támogatását. Washington terve egészen világos: mindent el akar követni, hogy Anglia a tengelyhat a lmokkal szemben, Kina pedig Japánnal szemben az utolsó csepp vérig védekezzék és Ígéretekkel, valamint támogatással meg akarja akadályozni, hogy akár Anglia, akár Kina megadja magát. .Az Egyesült államok tehát az utolsó angolig és az utolsó kinaiig hajlandó harcolni, hogy biztositsa magának e két állam Atlanti-óceáni és Csendesóceáni örökségét. A végzet folytán .. Anglia, amely annyi népet sodort háborúba a történelem folyamán, saját érdekei ? miattjmost az ágyutöltelék szerepét kell, hogy betöltse egy más birodalom érdekeinek szolgálatában. A Telegrafo szerint nem fontos, hqg y Roosevelt e az elnök, vagy. valaki más. Egy demokrata országban sohasem egy emb P r kormányozza az államot, j hanem az az érdekcsoport, amelyet képvisel és na egy álla meg akar szabadulni ezuktől az érdekcsoportoktól/ akkor nem elég választások) t tartani, hanem'forradalmat kell végrehajtani, mint azra a tengelyhatalmak :f példát mutattak. / .
