Napi Hírek, 1940. november/1
1940-11-01 [0477]
X D/D/Ln Hómé, november 1. /Stefani/ A Giornale d,Itália szerkesztője hosszú cikkbfn erélyes hangon foglalkozik Hull választási beszédének azzal az állításával, hogy az Egyesült államok háborús politikája szükségszerű védekezés a tengely fenyegetései ellen. Olaszországot nem érdekli az amerikai elnökválasztás - irja a szerkesztő - s másrészt nem fontos számáré az amerikai politikának utóbbi háborús fejlődése, mert ez semmi esetre sem tud változtatni azon, hogy a háború Anglia veraségével fog végződni. Azokra s vádakra, hogy a tengelyhatalmak fenyegetnék a két amerikai földrészt, fel kell szólítanunk Hull-t, mutasson fel egyetlen cáfolhatatlan bizonyítékot vádjainak igazságáról. Az amerikai külügyminiszter hiába keresne ilyen bizonyítékot, mert ilyen nincs. Olaszország állítja és bizonyítja, hogy az angol T franciabarát amerikai vezetők a felelősek azért, hogy az Egyesült Államok és a tengely között olyan ideológiai és politikai összekülönbözést idéztek elő, amely a hábpruskodás felé hajlik. Kiváltképpen a Boosevelt vezetése alatt álló politikai csoport volt az, amely hosszú ideje támadta a tengelyhatalmakat, először államrendszerük rágalmazásával, majd belső ügyeikbe való bele avatkozással, végUl pedig nyíltan ellenséges magatartással, amely egyre jobban sejteti a fegyveres beavatkozást, /ml/ -o- Dö/D8/In Belgrád, november 1. Az Avaia hírügynökséget felhatalmazták arra, hogy az olasz-görög háborúval kapcsolatosan tett- következő kormánynyilatkozatot hozza nyilvánosságra: Jugoszlávia már jóval a jelenlegi európai háború kitörése előtt is következetesen épitő politikát folytatott a Balkánon és a Duna-medencében. Minden igyekezetével azon volt, hogy jó és baráti kapcsolatokat teremtsen minden állammal és különösen a két szomszédos nagyhatalommal: Németországgal és Olaszországgal. Amikor a nagyhatalmak között kitört a viszály, Jugoszlávia azonnal kijelentette, hogy megőrzi szigorú semlegességét, amely semmiféle feltété lhez nem volt kötve, csak ahhoz, hogy függetlenségét és határainak sérthetetlenségét tiszteletben tartsák. Ezzel a politikájával Jugoszlávia egyrészt a legjobban szolgálta saját népének életerdekeit, másrészt teljesen eleget tett a jó szomszéd kötelességeinek, tízért Jugoszlávia kiérdemelte többször is ugy 3ómo, mint Éerlin határozott es nyílt elismerések . Az Olaszország és Görögország között kitört viszály, amelyet Jugoszlávia nagyon sajnálatosnak tárt, mert.jó baráti viszonyban van mindkét állommal, a háborút átültette a Balkanra, érthető, hogy Jugoszlávia a legnagyobb figyelemmel kiséri az újonnan kialokult helyzetet, mialatt minden erejét latba veti. hogy megőrizze a békét. Jugoszlávia eddigi magatartására való tekintettel reméli, hogy a Balkánon végbemenő események további fejleményei Jugoszlávia érdekeit egyik részről sem fogják veszélyeztetni. /MTI/
