Napi Hírek, 1940. november/1
1940-11-04 [0477]
Za/Dé A Magyar Távirati Iroda jelenti: A képviselőház pénzügyi, valamint közigazgatási és térsaialompolitikéi bizottsága hétfőn délelőtti és délutáni ülésében Bárczay János elnöklésével letárgyalta a belügyi tárca költségvetését, amelyet Gergelyffy András előidó ismertetett részletesen. A kormány részéről vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter, Reményi-Schne 11 er Lajos pénzügyminiszter, vitéz Bonczos Miklós, Tomcsányi Kálmán ás Johon Béla belügyi állomtitkárok és Szász Lajos pénzügyi államtitkár vettek részt ez ülésen. Az első és második cinmél, amely a központi igaggstás és a kárpátaljai kormányzóság tételeit foglalja magában, Péchy László, Szabó Z 0 lgán és Szabó Gyula szólalt fél. "Vitéz Keresztes-Fischer Ferene a felszólalásokra actett válasz á^an ^hangsúly ezt a azt a változatlan meggyőződését, hogy a magyar közigazgatást egyszerűbbe kell tenni olyan értelemben., hogy közelelrb vigyük a néphez és gyorsabbá tegyük,, hogy az ügyek kevesebb bürokráciával intéződjenek. Bejelentette, hogyjaz előtnunkr latokkal ebben a tekintő- tb3n már teljesen elkészült ós reméli, hogyT az idei tél folyamán módjában lesz a megfelelő törvényjavaslatokkal a törvényhozás elé lépni. Ezek a javaslatai igen mélyreható reformokat fognak tartalnsni a községi, vármggyei és miniszteriális igazgatás terén, mert a Kormánynak elsőrendű célja és törekvése, hogy ebben a kérdésből a megfelelő kivánt reformokkal jöjjön, ami eddig is csupán a rendkivüli idők következtében a kormány- , ra nehezedő másirányu erős elfoglaltság miatt szenvedett késedelmet, f^r' A vármegyékről, városokról és községekről szól<* harmadik címnél Szabó . . * Zoltán, Szabó Gyula, Máriássy Mihály, Temesváry Imre és Nyilas Ferenc szólalt fel. A belügyminiszter válás zaba n megállapit ott a, hogy a felszólalások lényegében két probléma körül forogtak, a Közigazgatási tisztviselők munkateljesítménye és továbbképzésük kérdésében min tol szoci ális, mintt közgazdasági irányban. Rendkivül nagy súlyt helyez a tisztviselők rendszeres továbbképzésére. Minden évben továbbképző tanfolyamok vannak például a vármegyei tisztviselők részére, de ez még nem b iztosit ja intézményesen, hogy mindenki jó tisztviselő lagyen. A vármegyei tisztviselők mai választási rendszere oem biztosit ja azt, hogy minden állásba {^legválogatottabb, leghivatottabb és rátermett emberek kerüljenek és éppen ezért azok a reformok, amelyekkel a törvényhozást foglalkoztatni kivonja, ezt a kérdést is rendezni fogjaK. Rendkivül fontos feladatnak tartja a szociális irányban való megfelelő képzést is, hiszen annak a szociális szervezetnek, amelyet a kormány látesit, egyik fontos feladata, hogy belenevelje a társadalomba a szociális együttérzés gondolatát, ami nélkül helyes szociálpolitikát nem lehet csinálni. A jó közigezgat ásnak ^ma is feladata, hogy belefolyjék ö közgazdasági élet irányításába is. A jó tisztviselő működésének nyomát a terület közgazdass^í életében évtizedeken ^át meg lehet érezni. Páldákat lehetne felőhozni "arra, hogy egyegy Kiváló alispán tiz esz t end ő cl att milyen nagy mértékben tudta emelni megyéje közgazdasági szinvonalat, is. Ezt a célt is a tisztviselői kar megfelelő kiválasztásával és nevelésével lehet elérni. Rendkivül fontos feladat a jegyzőképzés. Foglalkozik azzal a gondolattal, hogy a jegyzőképzést magasabb színvonalra emelje, esetleg az egyetemek mellé beállitott tanfolyamok révén, bár az is tény, hogy jegyzőink legnagyobb része ma máfa törvényben előirt képzettségnél sokkal/képesítésekkel rendelkezik. /Folyt.köv./
