Napi Hírek, 1940. október/1

1940-10-12 [0475]

A szerkesztésért felelős: «SE&a* irtH I'I" &WM

t

fít\H»*"iT "TEST Kiadótulajdonos: Zimmer Ferenc főszerkesztő gHF^^^^Bffli K§8 KI Magyar Távirati írod?, rt. A kiadásért felelős: Ml Ml !• Budapest, VIII, Sándcr-ntca 3—7. szán Hézser Zoltán ZZZL-. l^

^

3

P

H^~~

v% Telefon: 145-510 AOEMCE TCLCORAPHIQUE HCHGROi/E » lIKCaRI/CHE/ TTElíüílAr-'HE»l-!<OR!Rt/prNDEWI-- « <£p£eXSPc> Minden jog f enntartá/dval • Kéziratnak tekintendő • Házi sokszorosiláS'<iP<2Zd53Ö) jty kiadás 1940. október 13. jj ó. S~ p. ÜT küm. ^l/Zs Genf, októo-r IS. /iv&gyar Távirati I^oda/ A uasl-r Nachrichten v-zércikkében azt ir-ia Ho**ia 3imáról, hogy 5 még nemrégiben a tengelyhatalmakkal val^ő föltétlen együttműködés mellett tett hitvallást, le^utooo pedig megmerevítette magatartását amrnnyio^n a türelem határairól Beszelt, ""z a megme^vedés onnan származhat, hogy számolnia kell Laniuval és parasztpárt íaVál.* A Joa-nal d

r Grrnrve budapr sti tudósítása a magyarok kién sztoludéaro hajlandó lelkületét és a romonoklial való békés ^/ryuttmüködésr- "irányuló .w^ándékát'', anrlyei a ma ;yar álla mi c rí iak ^i s né t e 1 te n kinyilvánítottak, - szembeállítva a románok lázító propagandaJával és hevt s magyarellenes hadjáratával, ""an-lv-t ^udap-st~n veszélyesnek es nyugtalanítónak teKin-'mk. A genfi La 3uiss<-> cikke foglalkozik a magvar-román feszültséggel.^ K feszültség tül a 'donképeni okát a cikk a -"Ománoknak aouan a szándékáoan látja, hogy a becsi döntőoirói Ítéletet a kis-boségi kérdés't^kintr uéb-n ki^átszák. mlék

r

ztét a^i, hogy p

o.;:ánia a bécsi döntőoirói • itólet-1 m-. /-lozően elutasította a maryároknak azt a Javaslatát, hogy léte iits-neK kisebbségi szaoályzatot, mo io ^edi? ő maga támasztja r

zt a követelésit, A magyar miniszterelnök viszont ismételten kijelentette ho.r»y na :yaror Í zá? nem kezd megtorló ^olL ikát a múltért amely t bezártnak kell tekinteni. Magyarország es Románia között meg kall k zdodnie a Jószomszédi viszony időszakának. iki.yarörszág azért ú- m szándékozik kis eooso.?i statútumot létesíteni, m-rt az a f-'lfoe'ása, hogy a er \yar államnn mind-n állampolgár egyenlő Joguy bármi 1-gy-n is az anyanyelve, ^ománia a t^n^elyhatalmakatil azért fordul, mert nincs megelégedve a oécsi döntőbírói itél-tt^l. A megtörtént terülctátengedés helyott remélte, hogy csak lakosságcserére kerül sor. iíost azon fáradozik, hogy az incidensek űrügyével, amelyek jelentőségét ennek mogfolelőpn túlozza, utólag eléri a népcserét. libben ismerhető fel a román kiküldöttek berlini és római BT ^aizatásdaak tula^donképoni értelme. HT ikr. ^l/ks Genf, október 12. /l»agyár Távirati Iroda/ A ~>aslcr achrichteno-n közölt belgrádi levél a legutóbbi helyzet belpolitikai ^hatásairól szol. A br<-nnori találkozóval, a német csapatok -lőrehatolasával egészen az orosz és a oolgár uatárig és tiussolini sz-mléjé vei az olasz északi hadsereg fölött, - Ju *o szlávi a számára ui helyzet támadt. A cikk a belpolitikai kihatások között említi a zsidótörvényt, amelyot az 01-1miszer

n

a^yicer

C

gkcdelemben ós az iskolákban életbeléptéitek. "

T

ü törvények különösen^az iskolatörvény - a helyzet bizonyos kiélez.dését mutatják. A törvény létrejöttéét hosszú harcok előzték mee». ikindamellett nem hiszik, hogy emiatt most kormányválság támad. A törvény ellenzői esetleg kilépnek a kormányból. _Lehetsé <es; ' viszont az is, hogy éppen korosec mond le a közoktatásügyi tárcáról," mert o meg szigoruoo törvényt kivan. Íigyelemremélt-'K Cincár"i"arkovics külügy minis z'tör"tanácsko zásai kacsekkel és "a horvátokkal. A szerbek egységes szerb part ' trr ga lazítás át kívánják, amely egyforma erős volna a I'acsek-párttal. ízzel megvalósulna a megszilárdulás, ami pedig külpolitikai szempontból is jelentős dolog volna.