Napi Hírek, 1940. október/1
1940-10-12 [0475]
A szerkesztésért felelőül ^M^. .^sftW .^kzMe^MMBRtk Kiadótulajdonos: Zimmer Ferenc főszerkesztő ^É^^^^^BB ^^^^B^T^^ I Magyar Távirati Iroda rt. A kiadásért felelős: L Budapest, VIII, Sándor-atea 5—7. szám Hézser Zoltán m ^ mm * mmmm * Telefon: 145-510 r^K_ j-^^TrÍMaYAR^r^ví^^ — ACtM 'cE TaLCORAPHIQm HCWCROI/I » IIUMPMCHI/ TE«OBAPHIt<.tCORM/PCWDt HI>BWIAU. kiadás. 1940. október 12. /yt óra^ perc o Ln /Rendelet a munkabérek szabályozása tárgyában, folytatás/ 4,§. A rendelet hatálya alá tartozó munkavállaló legkisebb munkabérét megállapitó rendeletet vagy határozatot az 1940. évi október hó 5. napja ut'én +eljesitett munkának dij 8 zása tekintetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az ott megállapított legkisebb munkabérhez hét százalékos bérpótlékot is kell száraitani. A tizedfilléseket felfelé kell kikerekíteni. A 3,§. második bekezdésének a természetben iárró szolgáltatásra vonatkozó rendelkezését a legkisebb munkabért megállapitó rendeletek és határozatok tekintetében is alkalmazni kell, A munkaadó a bérpótlékot mind a bérjegyzékben, mind a munkavállalókkal való elszámolásban külön köteles kimutatni, A bérpótlék azonban egyébként minden tekintetben munkabérnek számit, 6.§, A szolgálati szerződésnek /megállapodásnak/, szolgálati szabályzatnak vagy gyári munkarendnek a jelen rendelet rendelkezéseitől a munkavállaló hátrányára eltérő kikötései érvénytelenek. 7-.$. Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és két hónapig, háború idején hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő a munkaadó, illetőleg az üzlet, üzem vagy vállalat felelős vezetője, ha a jelen rendelet valamely rendelkezését megszegi vagy ki játssza, vagy a munkavállalót azért, mert az emiitett rendelkezéseken alapuló jogát érvényesiti, elbocsát, vagy elbocsátással fenyeget. Ha az első bekezdés alá eső valamely kihágást az üzlet, üzem vagy vállalat felelős vezetője követte el és a munkaadót felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettségének teljesítésében akár szándékos, akár gondatlan mulasztás terheli, a kihágás miatt a munkaadót is büntetni kell. Az első és második bekezdés alá eső cselekmény az általa érintett minden egyes munkavállaló tekintetében külön kihágás. A.ipénzbüntetésre az 1928:X.törvénycikk rendelkezései irányadók. A pénzbüntetés legmagasabb mértéke nyolcezer pengő; olyan esetben pedig, amikor megállapítható annak a nyereségnek a mennvisége, amelyet a kihágás elkövetője a cselekménnyel illetéktelenül elért, a nyolcezer pengőnek a megálJapitott nyereség kétszeresével felemelt összege A pénzbüntetés átváltoztatására, valamint a kihágás elévülésére az 1939:11 ,t,c „2l2„§-ának /4/ és /5/ bekezdésében, a befolyt pénzbüntetés hovafor ditására né'va pedig az 1939:11.t „Co218o§-ának /!/ bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. Az első és második bekezdésben meghatározott kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, a m.kir,csendőrség működési területén a m.kir .rendőr ségnek, mint rendőri büntetőbíróságnak hatáskörébe tartozik. Az 1929:XXX.t,c,59a /V bekezdésének 3.pontjában foglalt rendelkezés alkalmazása szempontjából szakminiszternek az iparügyi minisztert, illetőleg a kereskedelem-- és közlekedésügyi minisztert kell tekinteni. 8,§, A jelen rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. A felszabadult keleti és erdélyi országrészen a munkabérek tekintetében külön rendelkezések irányadók, /MTI/
