Napi Hírek, 1940. szeptember/2

1940-09-16 [0474]

R Kö/Ma /Szásrégeni tudósítás 1. folytatása./ - Dicső honvédéink bevonulása óta - mondotta többek között - a megtalált édesanya karjaiba simuló gyermek öröme ujjong ben­nünk és különösen nagy az örömünk, hogy a f elszabadító honvédsereg leg­főbb hadurának alázatos hódolatunkat bemutathatjuk, ^iámorosmörömmel köszöntjük magunk között a legelső-magyar embert, aki visszaadta nekünk a haza földjét, a hazát, az életet, /Hosszantartó lelkes éljenzés,/ aki országlásával megteremtette rendithetetlen alapjait a magyar jov/en­dondc. iíély hálával es szeretettől túláradó örömmel köszönjük azt a vég­telen megtiszteltetést és örömet, amelyet a Főméitóságu Ur és a Fő­méit őságu Asszony varosunk lakosságának magas megjelenésével ozerzett. Huszonkét év gyötrelme a közelmultunk, legszebb ál­cáink teljesülése a jelen pillánál) és bizó reménység, megtörhetetlen akarattal elvégzendá becsületes munka lesz a jövő. Városunk és a kör­nyező falvak lacossága ünnepélyes, erős szóval fogadja, hogy e reá váró kemény munkát, harcot dicsőséges Kormányzói a vezetése alatt el fogj^a vé­gezni, meg fogja harcolni. Dolgozni akarunK. Dolgozni akarunk egy dicső­séges magyar jövendőért, hogy a határainkon tul maradt testvéreink vállá­ról levehessük amkereszíet, dolgozni akarunk egy csorbítatlan, Szent István-i Magyarországért, Szűnni nem akaró éli enzés fogadta e szavakat es per­cekig zúgott az ütemes kiáltás: Mindent vissza! Mindent vissza! - Ebbsi a munkában - folytatta a szónok - baráti v kezet nyújtunk a velünk együttérző nemzetiségeknek, akikkel testvéri szeretetben együtt akarunk ao lg ózni egy mindnyájunkat magához ölelő boldog magyar hazáért. - Amidőn a Főméltóságu Urnák és a Főméltóságu Asszony­nak, valamint magaskiséretüknek városunk lakosságának nevében ujjongó szivből jövő hódolatteljes Isten hozottat mondok, felszabadult íílekfel, ujjongó szivvel kiáltom, hogy éljen Őfőméltósága, Magyarország kormányzója! A többezerfőnyi tömeg leírhatatlan lelkesedéssel vette át az éljenzést. Ezután) István római katolikus esperes mondott üdvözlőbeszédet. Hódolatteljes tisztelettel üdvözölte a kormányzót, aki­nek országlása alatt immár harmadszor változik meg a gyalázatos trianoni szerződésben megszabott országhatár és akinek neveou él mindenki szivében s akinek nevét a magyarság imáiba foglalta. Az Isten áldását kérte a kormányzó fenkölt hitvesére, majd így folytatta.: - Adja a Jóisten, hogy nemzetünk kincse, őfőméltósága a Kormányzó Ur, erszággyarapitó munkásságának gyümölcsét még sokáig lát­hassa. Legyen a magyar nép hü történelmi hivatásához, hogy őfőméltósága láthassa bölcsen kormányzott népének igaz boldogságát, uljen ufőméltó­sága t éljen a Kormányzóné Őfőméltósága, Magyarok Asszonya, éljen Magyar­ország! A felhangzott, percekig tartó élienzésután Kis Laps református esperes üdvözölte a kormányzó urat. /Folyt;, köv./

Next

/
Oldalképek
Tartalom