Napi Hírek, 1940. szeptember/2
1940-09-24 [0474]
/Hómai Bálint & zeke s fehér váron. H folytatás./ o-Ki/Ki Nekem - folytatta szavait Hóman Bálint kultuszminiszter különös kötelességem kát barátomról Gömbös Gyuláról és Darányi Kálmánról megemlékezni. Nekik oroszlánrészük volt a munkában, mert az o nevükhöz fűződik. • a dicsőséges magyar hadsereg megerősítése, felruházása, fejlesztése es felfegyverzése. Az eredmény, amit munkásságuk és barátaink támogatása meghozott számunkra, hogy ma a magrarság 90 százaléka itthon van hogy a szentistváni birodalom kétharmad része immár magyar impérium alatt van, hogy a magyar hadsereg az ősi földön a Keleti-Kárpátok gerincén áll, ahol ezer éven át volt őrt áll ója a kultúrának. Az eredmény területi gyarapodás, az eredmény a nép gyarapodása, az eredmény a magyarság számbeli és lelki megerősödése és mindezeken felül a visszaszerzett nagy gazdasági, erkölcsi és szellemi értékek. Sokat adunk anyagiakban , szellemiekben a visszatért országrésznek. Meg akarjuk tanítani őket mindarra amit ők az elnyomatás * *' ideje alatt nem tanulhattak meg. De ha adunk, sokkal többet kapunk is tőlük. Megtanuljuk becsülni, tisztelni, szeretni egymást, megtanuljuk tűrni a szenvedést, nélkülözéseket, megtanulunk igazán magyarul élni és gondolkozni. Mert elmebet minden magyar ember tanulni Erdély földjére, megtanulni mi a magyarság, elmehet minden ember tanulni Erdély földjére korszerű szooiális érzést, hogy miképen lehet osztályok és felekezeti különbözőségek mellett összefogással eredményesen élni és dolgozni. Elmehet tanulni Erdélybe mindenki. Megtanulni azt, hogy nemcsak az állam támogat ás ával x de önmagunk erejével is tudjuk a fajtánkat előbbre vinni, f yarapitani, jövőjét előkészíteni. Tanulni mehetünk hogyan kell a nanzeísegekkel bánni, hogyan kell viselkedni azokkal, akik közöttünk élnek, akiknek egy része most visszakerült hozzánk. Mocgoll tanulni az elmúlt román uralomtól azt is mit hogyan nem kell csinálni. A román nemzet nem tudott élni azzal a sok jóval, értékkel, amit más nemzetek kegyessége juttatott szamára. Nem tudta hogyan kell a bürokráoia túlkapásait kiküszöbölni, nea tudta, hogy nem lehet népeket hamis tanítással az igazság ösvényéről elteríteni. Megtanulhatjuk mit nem lehet és mit kell másképen csinálni. Nem mint hódítók, nem mint elnyomók, nem mint uralkodók megyünk Erdélybe hanem mint tanítók és mint tanítványok. In azt vélem meg akarjuk mutatni, hogy mint a nyugati keresztény kultúrán nevolkedett 'nemzet bogyan bánunk a népnél, a nemzetiségekkel, akiktől csak azt kívánjuk, hogy ha hez ek GZen a f °-^ ön büségesek legyenek a magyar államhoz és annak fejé,, rr . Nagy szükség van a tanulságokra, szükség volt azokra már évek öt a. Körülöttünk egészen uj világ van kialakulóban. Uj világ bontakozik ki, uj gazdasági rendszerek, uj politikai rendszerek élnek körülöttünk és, aki ebben az uj világban nem tud tájékozódni, az olbukik és megsemmisül. Európának ebben az uijáépitésében és Magyarország uj rondjenek felépítésében munkálkodnunk kell mindnyájunknak hittel és meggyőződéssel. Azzal a hittel és meggyőződéssel, hogy a magyarságnak hivatása és jövője van ezon a földön, ahol ozor év óta betölti nehéz feladatát és meg tudta őrizni a nyugati keresztény gondolatot. Aki ma Erdélyben megfordul,, csodálattal látja, hogy az erdélyi magyarság milyen bámulatos ösztönnal tudja összeegyeztetni a szent magyar hagyomány és a korszerű haladás gondolatát, minden képességével beleiileszkedve abba a környezetbe, amelyben él, épiti, készíti elő a másra jövőjét, amelr r sorsában be is következett. /Folyt.köv./
