Napi Hírek, 1940. szeptember/2

1940-09-20 [0474]

Ba Bl/In Róma, szeptember 20. /Magyar Távirati Iroda/ Délután öt órakor Bibbentrop Külügyminiszter Ciano gróf társaságában a Venezia palotába hajtatott, ahol megkezdődött a második megbeszélés Mussolini miniszterelnökkel. Ribbentrop az ere­deti tervtől eltérően nem utazik el pénteken este Rómából. A tárgyalá­sok valószínűleg szombaton az egész nap tovább folytatódnak. Ba Bl/In Róma, szeptember 20. /Magyar Távirati Iroda/ Olasz politikai körökben pénteken a következőket mondották a Duce, Ribbentrop és Ciano gróf megbeszélésével kapósodban: A római megbeszélések rendkívül szívélyes és a két szövetségest egybekötő bajtársias szellemben folynak. A megbeszélések­ről csak szűkszavú közleményeket adnak ki, minthogy a tengelyhatalmak­nak nem szokásuk, hogy döntéseiket idő előtt közzétegyék, főként ha azok a háború vitelével állnak összefüggésben. A csütörtök esti meg­beszélésen megelégedéssel emlékeztek meg a Bélkeleteurópában legutóbb elért nagyfontosságú eredményről, majd megállapították, hogy a háború folytatása tekintetében a két szövetséges között a legtökéletesebb összhang áll fenn. Ami különösen Délkeleteurópát illeti, itt a tengely­politika szempontjából vannak többé vagy kevésbbé kielégítő mozzanatok. /Római újságíró körökben itt elsősorban Görögország legutóbbi maga­tartására gondolnak/ A megbeszéléseken természetesen szó van az általános ujjárendezés kérdéseiről is. A tengelyhatalmak főfeladatuknak azt te­kintik, ho^y üurópát és Afrikát megszabadítsák minden angol befolyástól. Tekintettel a Spanyolországgal való szívélyes együttműködésre, fegyver­barátságra és eszmei közösségre, figyelembe vették a megbeszéléseken Spanyolország magatartását es a spanyol politikának a tengelypoliti­feaval való összhangba hozatala kérdését is. Ba Bl/In Róma, szeptember 20. /Magyar Távirati Iroda/ A délutáni olasz sajtó kevés közvetlen kommentárt tartalmaz a római megbeszélésekkel kapcsolatban. Érdekes útmutatások inkább a berlini tudósításokban találhatók. A Tribuna berlini tudósítója szerint a római megbe­szélések jelentőségét többek között a következő tények domborítják ki: _J1./ A nemzetközi pillanat, amelyben sor került e megbeszéléseibe. Miután az angol birodalom elleni háború egyre döntőbb szakaszába lép, világos, hogy Rómában elsősorban a legközelebbi jövő időszerű kérdé­seit vizsgálják meg. Szó van azonban természetesen az általános euró­pai és afrikai uijarendezásről is. Az afrikai ujjárendezés kérdésének » 'ífelvetése különösen nagy jelentőségű körülmény. 2. / Az a rendkívül szívélyes fogadtatás, amelyben a né­met külügyminiszter Rómában részesítették. - Ez a fogadtatás mutatja, hogy a tengelyhatalmak együttműködése nem egyszerű katonai szöwtség, na­nem két fiatal európai nep vállvetett bajtársi küzdelme. A ' ' fiától európai nópkről szólva, nem szabad megfeledkezni a spanyolokról sem, akik szintén részesel akarnak lenni az uj világnak. 3, / Az olasz csapatok egyiptomi előrenyomulása. - A hadi helyzetnek ez az alakulása azt mutat ja. hogy a végső győzelmet követő ujjá­rendezés nem szőritkozhatik csak Európára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom