Napi Hírek, 1940. szeptember/1

1940-09-12 [0473]

Szolnok-Doboksvármegye magyar közigazgatásbavétele szeptember 10.-én Aélelőtt 10 órakor ünnepélyes keretek közot t történt meg. »*.•• .•.'•/tábornok fogedta Dés város és a vármegye egyházi és világi vezetőit. Kövid katonás beszédben tudtuladta a megjelenteknek,, bogy a magyar kormány nevében átveszi a közigazgatás vezetését. Szívélyesen köszöntötte azokat, akik törhetetlen magyar hitvallással átküzdÖtté k a hosszú megszállás mostoha évtizedeit, valamint azokat, akik, bár beilleszkedtek a román megszállás hatalmi kreteibe, az ittlévő magyarság sorsát m.gis igaz jóakarattal előmo-ditani körekediek. Hang* súllyal, keményedett szavakkel fordult a román vezetőkhöz, hogv most Bár lelje s odaadással és lojális együttműködéssel azon le gyen eV h ogy a magyar állameszmét szolgálják a megváltozott idők uj szellemében. Meg van arról győződve - mondotta - hogy k

rt

llo megértésre találva a hazai románság, amely a királyságbeli románsággal érz°lmileg sohasem tudott egybeolvadni, inkább m°g"fogja találni helyét az évezredes magyar illető határain belül. Semmiféle igazságtalanságot eltűrni nem Fog: elsősorban a közérdeknek kell érvényesülnie s ezzel szemben magánerő e^ sohase,, érvényesülhet, f f)fVc

5

w«j'ó 4 vármegye régi hivs-alnokai nevében Szakács Benedek alispán \ .. i W. a következő beszéddel üdvözölte "* 3 tábornok- vármegyei parancsnokot: - Mi, az itt egybegyűlt hivatalfőnökök, Tábornok Urnák mély megértésről tanúskodó szevsit kimondhatatlan örömmel vettek tudonásul. Valamennyien ünnepélyesen kijelentjük, hogy a magyar államot és annak kormánya' teljes hűséggel fogjuk szolgálni. Megb iznetó ságunk záloga, hogy ennek ? földnek őslakói vegyünk s a magyar néppel évszázadok óta együtt élűn':", házasságok" révén vele sógorságba és vérrokonságba ke. rültünk, Ízt a földét mi soha el nem hagyjuk, áldjon vagy verjen sors keze, ? magyar néppel itt élnünk,^ helnunK kell. Őseink nemegyszer a magyar haza védelmében feláldozták életüket, Nemcsak a Rákócziak és más erdélyi fejedelmek idején, hanem a világháború vérmezején is ezrével hullatták fiaink Vérüket a magyar nemzeti eszme érde'<éb°n. - Tábornok Ur! k legutóbbi huszonkét év alatt elkeseredésünk súlya 3

]

att sokszor felsóhajtottunk: He j

f de sokkal jobb volt e magyar uralom alatt. Most, hogy Erdély észs

: í fele ismét visszakerült Szent István koronámhoz, az őszinte testvéri megértés jegyében vele együttes boldogulásunk megvalósítását reméljük. Bizunk ? megyer ősi erényben, a lovagias magyar nemzet jóinduletábsn és igazságszeretetében. Adjs az í.g

t hogy, közös együttműködésünk a közös msgyar haza javára szolgáljon. 3 béke es a boldog jövendő zálogát képezze, ^ljen a Kormányzó Űr Őfőméltósága! ^ljen a magyar-román testvériség!