Napi Hírek, 1940. szeptember/1

1940-09-12 [0473]

0 Ln Igy aztán kialakul előttünk az alig 8000 lakosú kis szabad királyi város képe. Szamosujvár egyike Erdély legszebb városainak, gazdag, leginkább örmény kereskedők.lakját. A román megszállás alatt veszítettek az örmények befolyásukból és vagyonukból, de meg ma is ők lakják a barokk stilben épült városka legszebb házait. A kapubejáratok felett mindenhol a család kőbe vésett nemesi cimere. Ahogyan panaszkodni tudtak, ugyanúgy tudtak büszkélkedni és a szamosuivariak sorra elmondják, mi a város ne­vezetessége. Leginkább az örmény Katolikus templomra büszkék, amelyik a város főterét uralja. 1748-ban közadakozásból, szinte téglánként hordták össze a templom felépítéséhez szükséges anyagot és 1803-ban már készen állott a hatalmas Isten háza, hirdetve 8Z örmények áldozatkészségét. A kö­vetkező évben szentelték fel és azóta püspöki székhely a város. A barokkstilü gyönyörű templomban külön kis benyiló kápolnában őrzik a hires flamand festő, Rubens egyik világhírű képét. A parochián őrzött okmányok szerint I.Ferenc királynak vitték az örmények aranyjárandóságát és a király annyira megörült, hogy a küldöttségnek sza­bad választást adott, mivel viszonozza az éppen jókor érkező sranyszállit­mányt. Az örmények a Belvedereben látott Rubens képet választották, amely Krisztus keresztfáról levételét ábrázolja. A 3x2 méter nagyságú képet Rubens 1608-ban festette Antwerpenben. Később ugyanazt a témát többször is feldolgozta és a képeket ma Antwerpenben, Szentpéterváron, Lilieben, Arrosban es Valencienben őrzik. A sekrestye is tele van értékes mi se ruhákkal. A püs­pöki palást Heléna görög császárnő koronázási ruhájából készült, dus valódi aranyszálakkal teli himzéssel és ezt még Mária Terézia ajándékozta az ör­ményeknek. Ugyanilyen nehéz aranyhimzésu.a püspöki süveg ás a stóla, amely a 12 apostol alakját ábrázolja, üzt még Ázsiából hozták magukkal a nálunk letelepedett Örmények. Megmutatják a templom minden kincsét, felvisznek a toronyba, ahonnan festői kilátás nyilik a várost környező hegyekre. Jó darabig lenyűgözve nézzük az elénk táruló képet, az erdőket, a gyümölcsösökkel betelepített domboldalakat, de a magasból már látszik a magyar csapatok éle a gomolygó porfelhőkben s sietni kell, hogy a fogadáson résztvehessünk. A főtéren di szemelvényen gyülekezett addigra a város ve­zetősége, az élen Lengyel Z.ollán örményszertartásu püspökkel. A főteret elözönli a város minden rendű és rangú polgára, mindenki szemtanuja akar lenni a honvédcsapatok bevonulásának. Már itt is vannak a huszárok, zeng a kürt és a város mámoros lelkesedéssel ünnepli a magyar katonákat. A iskalovasságot kerék­párosok követik, utánuk jönnek a gepesitett csapatok és elhelyezkednek a főtéren és a közeli mellékutcáiban. Megkezdődnek az üdvözlőbeszédek, de mi ezt már nem várjuk meg, megyünk tovább Szászrégen felé...

Next

/
Oldalképek
Tartalom