Napi Hírek, 1940. szeptember/1
1940-09-12 [0473]
n ~/ n Egy délelőtt Szamosujvárott az örménység Fellegvárába... u ^ ÖU) ctik tudósitárunkat irjuk Szamosujvárról. 9-en. Bar a vasút és a posta nyomban a csapatok után megy, igen sok akadályba ütközik a normális forgalom azonnali megindítása. Sok helyen például az,az olahok elnyesték a táviró és telefon huzalokat. Más helyen nemcsak levágtak, hanem mindjárt magukkal is vitték őket. Az állomásokon nincs egy ép vasúti kocsi, a mozdonyokat pedig különös gondossággal már egy hónapja elvitték aromántk. Tudósításainkat tehát egy katonai futárkocsi viszi a legközelebbi helyre, ahol a hésta működik s onnan továbbitják Budapestre. Szamosujváron a szokott ünnepélyességgel játszódott lc a magyar* csapatok fogadása. A város lakosságának felerésze magyar, fele pedig ólán. Különös ize van ennek a városnak. Mindenütt meglátszik a hajdani jólét. A ve'ros örményei - akik a régi időkben a városban és környékén túlsúlyban voltak - a világháború előtt már jóval gazdaggá és virágzóvá tették a várost és ahoz is értettek, hogy a közért áldozatokat hozzanak. Az országban itt van egyedül örményszertartású római katolikus püspökség. A püspökségnek Mária Terézia diszes miseruhákat és értékes kegyszereket adományozott. Erre a szamosujváriak kiadják a jelszót: "Uj templomot kell épiteni." Meg ind itt ták a gyűjtést s rövid idon belül együtt voit a pénz, nemsokára pedig állott a templom. A püspöki templom világhírű Rubens-festményének, - amely Krisztus levételét a keresztről, ábrázolja - külön története van. A jőmodu város több izben magas kölcsönöket nyújtott Ferencz osztrák csáfzárnak. Egvizben a város bizottsága Bécsben járt és a császári kihallgatáson ujabb .. kölcsönről tárgyalt. A császár - ekkor nagylelkűen megkérdezte, nincs e valami kivánságuk. anelynek teljesítésével leróhatna háláját a varos iránt, az eddig nyújtott kölcsönökért. Az örmény bizottság előzőleg megtekintette a bécsi Belvedert s ott megakadt a szeme a leghíresebb Rubens-kénen. -" Jizt a képet kérjük felségedtől"- kaptak a szón a szamosujvári örmények. A csapatok bevonulásának utvonalán mindenütt ciganybandak húzzák a Rákóczyit. A megszállás 22 éve alatt a szegény cigányzenészek ugyancsak keményen dolgoztak s közben nemcsak mindenüket elvesztették, hanem majdnem éhen haltak. A szarvasmarha és disznótenyésztéssel, valamint bőrfeldolgozással foglalkozó örmények száma a megszállás ideje alatt 2000 főről leapadt 600 főre, a többi elvándorolt. Szamosujvárott egyébként megismétlődtek a már napok óta tartó román atracitások. A hajnalban elvon, It katonák felgyújtották a vasúti állomás környékén lévő széna es szalmaboglyákat s ezek még akkor is füstöltek, mikor a városba értünk. A környékbeli oláh falvak lakossága igen jámbor nép. ,A városokban pedig még a bevonulás megkezdése előtt kivezényelték a munkásságot az utcára, hogy tüntessen "Nagyromania" mellett. Aki nem ment tüntetni, nem kapta meg a fizetését vagy a bérét. De nemcsak Románia melletti tüntetésre használták fel ily— módon a lakosságot, hanem rájuk parancsoltak, tüntessenek a háború mellett-is , Ennek a népnek - amely sem harcias mi voltánál, sem lelki alkatánál f<gva nem való komoly háború viselésére - azt kellett heteken keresztül kiáltoznia:
