Napi Hírek, 1940. szeptember/1

1940-09-12 [0473]

Izekre a szavakra olyan egetverő éljenzésben tör ki a hatalmas tömeg, hogy a szónok csak percek múlva tudja folytatni beszédét. -szent István ajkával hirdetem: Sok nyelvű ország is boldog lehet, csak legyen benne krisztusi lelkiséggel telitett jóakarat és a mindenkivel egyformán bánó igazság. Mert ha Marosvásárhelynek nem jól megy, azt megérzi a Hargita is és oomogy is megszenvedi. Testvéreim, székelyföldi románok! Magyarország a székelyföldi negyekben nem vadászte­rületet kapott vissza és a mezőségben nem legelő füvet, hanem embereket. Mert ha egy nép a kereszten függött, annak a népnek a mi népünknek, a felszabadulás után nem lehet mas első szava, mint Krisztus húsvéti köszön­tése: nékcsség Nektek! Nagyméltósága Tábornok Ur! Isten áldja, hogy hosszú és fárasztó uton hazavezényelte honvédeinket. Jelentem, hogy a marosvásár­helyi római katolikus egyház'a tegnapelőtti Te Deuraaba a magyar haza had­urán "fival neveket foglalt be: Duce Mussolini! Führer Bitlerí Ciano! Ribbentrop! Teleki! Csáky! A mi gróf Bethlen Györgyünk!' : imánkba foglal­tuk nemzetünk minden jóbarátjának nevét. Mindenegyes név emlitésére percekig zúgott a harsány éljenzés. A tengelyhatalmak államférfiéinak nevét a lelkesült tömeg sza­valokórusban harsogta. A római katolikus egyház képviselője Magyarország, ország­gyarapito kormányzó urunk, a kormány és a honvédség éljenzésóvel fejez­te be beszédét a tömeg hosszantartó éljenzése között. Ezután Adorján Gábor.az ősi várteraplom református lelké­sze, a marosvásárhelyi református egynáz lelkészelnőke köszöntötte a hon­védeket egyháza nevében. - Szivet hoztam Nektek - mondotta - szivet hoz­tam a honvedeknek tisztelettel és hódolattal, A református magyarok szi­vét hoztam, Mámoros szivet, amely csak ezt mondja: Nagyon szeret Titeket,­bizik Bennetek. Beteg ez a sziv. mert annyit sajgott, annyit reménykedett, A múltért sokat vezekelt, a jövőkért sokat szenvedett. Most is átvonaglik rajta a fájdalom, mert Maros-Kukullő népe belezokog, -De az örömtől mámoros ez a sziv. Mámoros, hogy itt vagy­tok üden, erősen. Itt van veletek az uj magyar élet, amely elindult a bol­dog jövő felé, istené ezért a dicsőség, hogy kormányzó urunkban szabadi­tót adott, Bennetek Honvédek jövőt mutatott, Vezéreljen diadalraI Aiig ült el a lelkesedés hangja, máris Halmády unitárius esperes kezdte meg üdvözlő beszédét* - Isten hozta Tábornok Urat, Isten hozta a vitéz Honvédeket! - kezdte beszédét az unitárius esperes. A szi­vuiJc van ebben a^két egyszerű szóban. Huszonkét évi szenvedés van ebben ja köszöntésben. Benne van az elszakadtak sajgása is, J két szó megújulás és büszkeség. Nincs benne semmi keserűség, mert e pillanat feledteti a mult szenvedéseit 0 J"Beszédét a kormányzó ur, a magyar nép és a honvédség éltetésével fejezte be a Izután a marosvásárhelyi evangélikus egyház lelkésze mon­dotta el üdvözlőbeszédétc Már beszéde megkezdése előtt 13 hatalmasan meg­éljenezték az evangélikus lelkészt^ ^eszedében rámutatott arra, hogy bár az engedelmesség bibliai parancsra is kötelezi az evangélikus egyhazat, a marosvásárhelyi magyar és német nyelvű luteránusok nem parancsból hanem örömmel és hálával gyűltek egybe a honvédség üdvözlésére. Hangsúlyozta, hogy ez a nap az uj és boldog jövő lehetőségét nyitja meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom