Napi Hírek, 1940. szeptember/1

1940-09-11 [0473]

.Az erdélyi magyarság, amely a világháború előtti testvéri együttélés után az elmúlt 22 esztendőben is sorsközösségben élt a szászsaggal, egetverő éljenzéssel fogadta a visszatért Kolozsvári szászság lelkész-elnökének testvéri együttműködésre felkínálkozó szavait. Mintha ez az éljenzés is annak lenne a záloga, hogy Erdélyben a magyarok és a szászok valóban együttműködnek Erdély kultúrája továobépitésében. Járosi Andor,a kolozsvári .* evangélikusok lelkésze üdvözölte a bevonuló honvédeket Alberti RioEárd beszéde után. Járosi Andor beszédében az igazság győzelmének nevezte KeletmagyarorsTáer és Erdély egy részének visszatérését. felllfcviö beszédében ez erdélyi" magyarságot, hogy' szolgálja a magyar hazát továbbra is a mult. hűségével és áldozatkészségével. Igazsággal szereztük,e földet - úgymond -ós ugy védjük meg. Éljen Magyar ország kormányzó ja! Éljenek a honvédek! Kolozsváron nyolcezer tűzharcos él, A tüzhoroosok örömét és kimondhatatlan lelkesedését fejezte ki Kerekes István tartalékos alhadnagy, aki a világháború e nyolcezer hős katonája nevében szólott a bevonuló honvédekhez. A szél lengette a magyar zászlókat, amikor katonás feszességgel emelte szemeit a szent piros-fehér-zöld színekre és ugy mondta a honvédség képviselői és az erdélyi magyarság színe előtt: Fogadjuk, hogy készek vagyunk minden áldozatra, készek vagyunk odaadni az életünket is. Ezután meghatottan kérte 8 parancsnokló altábornagyot, hogy szeresse a honvédség Érdélyorszagot, amint Erdély is szeretni fogjs a csonka haza minden magyarját. Az egyházak képviselői és Kerekes István alhadnagy beszéde után a kolozsvári magyar asszonyok köszöntötték bevonuló honvedeinket. Gróf Bethlen Györgyné, gróf Bethlen György erdélyi magyarpárti elnök felesége szólott először a katolikus asszonyok nevében. A női lélek erejével és meghatódott hangon kiáltotta a világba Kolozsvár főteréről, hogy bár az a hajdani kincses város leszegényedett, mégis megtartotta legnagyobb kincsét: a hitet. Beszéde befejezése után hatalmas éljenzés hangjai mellett csokrot nyújtott át a parancsnokló altábornagynak. Ezután Vásárhelyi Jánosné, Erdély református püspökének felesége köszöntötte diadalmasan bevonuló honvédeinket az erdélyi refrrmátus egyházkerület nőszövetsége nevében. Párszavas beszédében a magyar zászlókat dicsőitette és a magyar asszonyok hálás köszönetét tolmácsolta. Megemlékezett a határokon kivül maradt magyar testvérekről is. majd egy nemzetiszinü csokrot és szalagot nyújtott át a parancsnokló altábornagynak. A csokor gyönyörű fehér és piros szekfükből állt, zöld levelekkel diszitve. A nemzetiszinü virágcsokor mellett piros-fehér-zöld szalagot lengetett a szél. A főtéren és a környező utcákon összegyűlt magyarság örömujjongása közt diszitették fel a magyar lobogót az erdélyi magyar asszonyok virágjaival és szalagjával. Az unitárius nők nevében dr. Mikó Lőrincné köszöntötte a felszabaditó csapatokat, majd utáns a luteránus nőszövetség nevében Mansberg Margit bárónő mondott istenhozottat és fehér szegfűt nyújtott át az altábornagynak. A felnőttek szavai elhangzása után szivbamarkolóan szép jelenet ^következett. Három kis diák lépett az emelvényre és a gyermeki lélek melegével köszöntötte a felszabaditó honvédséget. Az egyik kis diák verset szavalt,mig a másik kettő rövid üdvözlő beszedet mondott. /Folyt.köv,/