Napi Hírek, 1940. szeptember/1

1940-09-10 [0473]

o- Bá/Ve Vk Bánffyhunyad, szeptember 10. A Királyhágótól lefelé hirtelen zuhant az ut. Féligkész szerpentin kigyőzik a mélység felé, zöldelő legelők és kopaszodó erdők között. Alig két kilométeres szakaszon, közel 300 méter a nivódifferencia. Szinte istenkísértés az. amit a rosszul épített szerpentinen a Körösfeketetó felé vonuló honvédség teljesít. A gyalogság mégcsak elmegy valahogy a meredek lejtőn, de a kocsizó alakulatok mar igen komoly helyzetbe kerülnek. Különösen a nehéz jármüvek csuszkáinak az uton, de még a könnyű szekerek is bajosan birkóznak meg az úttal. Köröskörül a bihari hegyek erdőboritotta gerincei figyelik a magyar honvédség nagyszerű teljesítményét. Néhol teljesen alpesi jellegű a táj: bokrok, törpe fák, rétek, azután tisztások, havasi legelők következnek. Juhnyájak legelésznek a domboldalakon s a völgyekben szalmatetős parasztházikok bámészkodnak az ut felé. Itt-ott földművesek dolgoznak a réteken, vágják a bőséges sarjút, amely az idén kiváltképpen jól fizetett. Kitűnő lege10%és ka: 7

álók fekszenek köröskörül. Ez meg is látszik a környéken, mert a lakosság legnagyobbrésze állattenyésztésből él. Az erdő legalábbis ezen a részen nem látszik komoly szerepet, tervszerűtlenül és rendszertelenül vágták a román era alatt az erdőségeket, a kiirtott területeket pedig nem ültették be facsemetékkel. A nagyvárad-csúcsai vasútvonal az országúttól jobbra bújócskázik a hegyek között

? Mindenütt a legmélyebb völgyvonulatokat követi, néhol megközelíti az országutat, máshol pedig messzi kilométerekről látszik csak a katonavonatok füstje. Vidáman, nótaszóval vonul lefelé a honvédség. Szól az ének, szárnyal a nóta, de legtöbbször az Erdélyi-induló harsan fel. Utána legnépszerűbb - ós ezt egyetlen, a Királyhágóról lefelé vonuló csapattest sem mulasztja el -: Átmentem a Királyhágón! Körösfeketeto kevertnyelvü kisfalu a Kőrös part ián. T'nak nyoma sincs a környéken, ugylátszik nevét valamikor régen kapta, amikor még a Kőrös vize szabadon tört elő a völgyekből és kisebb-nagyobb tavqkat^alkotott. Álmagyar lakosság fri

c

sitővel kedveskedik a honvédeknek, a románok pedig mély^meghajlással köszöntik a szakaszokat. A következő község nevezetes hely: Csúcsa. A magyaroknak Ady Endre halhatatlan emlékét futtatja eszébe, a románoknak pedig Románia volt nagy miniszterelnökét, Goga Octaviant. A két emlék ugvanegy helyhez fűződik, a hires^Boncza-kastélyhoz. Utkanyarulat után ugrik a közeledő honvédek szeme elé, magasan fenn a sziklás, fás domboldalon. Erős, map;as kőfal veszi körül és szerpentinut kanyarodik fel a vasrácsos kaouhoz. Alulról csak egy-két tornyot látni, de a nagykapun belül egész kis város fogadja a belépőt. A régi kastély stílusos, gyönyörű épülete Mellé..' az uj gazda^5-6 melléképületet épite

+

t. Az egyik^hipermodern, a másik bizánci utánzat, a harmadik pedig a magyar nemesi házak vonalát követi. Az épületek felett a domboldalon hatalmas kő-emlékmü büszkélkedik, G-oga Octavian mauzóleuma. Pár lépéssel odébb virágerdő borítja a volt román miniszterelnök sirját, amelyből Goga Octavian hamvait a közeljövőben akartak a mauzóleumba áthelyezni. A mauzóleum mozaikdíszítését a volt miniszterelnök özvogye végzi, aki. állandóan a Bcncza-kastélyban lakik. Román szokás szerinFhosszú fekete kendő simul homloka köré, még mindig mély gyászban van. Ady Endre emlékét semmi sem jelz:, a vár uj ura eltüntetett mindent, ami a régi gazda emlékét hirdette. Egyedül a könyvtárszobában sorakoznak egymás mellett román nyelvű Ady-kiadások, amelyeket Goga Octavian, a volt miniszterelnök fordított le. / 117 + n + ínlr /