Napi Hírek, 1940. szeptember/1

1940-09-06 [0473]

Kc- • fU 31/Ve Milano, szeptember 6, /uiagyar Távirati Iroda/ Á Halazioni Internafcionali 3zomoat reggeli számban négy oldalon három különálló cikket szentel a bécsi döntésnek, valamint az erdélyi területrevizió politikai és gazdasági következményeinek. Kiemeli a Relazioni Internazionali vezércikke, hogy lagyarország szám-ra a tengely m-sodszor szolgáltatott békéá uton igazs got, ami ezutual egyben az angol poliüika súlyos vereségét is jelentetted - Az erdélyi Kérdést - mondja a szemle - nem lehetett volna a legnagyobb jóakarattal sem, kiz-rólag számokra, statisztikákra támaszkodva megoldani, k számadatokat az évszázados szenvedélyek elferdíthették volná. A külföldi tanulmányokból is legfeljebb a 3Zorzők politikai tendenciája buacann k elő. A nemzetiségi elvet sem lehetett az egyenlő és igazságos döntés a'apjául felhasználni. Aki j-.'rt "rdélyben, maga is tudja^ hogy a lakosság elhelyezkedése lehetetlenné tette a pontos elkülönítést, urópaban egyébként olyan alapvető forradalmi mozgalom van kialakulóban, amelyben maga a tiszta és egyszerű nemzetiségi olv nár nem időszerű, valamennyi nep az ui európai icözösség felé halad, A Relazioni Internazionali rámutat arra is, hogy mind Magyarország, mind Románia a jóakarat szellemében fogadta a bécsi döntést, amivel mind a ketten európai szolidaritásról, európai valóságérzetről tettek tanulságot. Az, hogy mindezt Magvarország és Románia megértette, legjobb bizonyítéka politikai érettségu knek. Befejezésül újra hangoztatja a Chigi-palota félhivatalosa, hogy a oécsi határozat igazságos aktus volt s mint ilyen rendkivül nagy történelmi és politikai ertéku, H/tf/Ve § Incze Péter miniszteri tanácsos 1896-ban született, Tordaaranyos vármegyében. Római katolikus, nős, két gyermek atyja. Középiskolai tanulmányainak a kolozsvári kegyesrendi fogimnáziumban történt elvégzése után 1915 májusában bevonult a marosvásárhelyi volt 22. honvédgyalogezredhez és még ennek az évhek októberében az orosz frontra került, ahol csakhamar megsebesült. Felgyógyulása után uira a frontra -ment és 1916 augusztusában Lazarówszkánal orosz hadifogságba jutott, ahonnan, mint zászlós, csaknem öt évi hadifogság után 1921. januárjában sikerült hazatérnie. Harctéri szolgálata alatt a II, osztályú ezüst vitézségi éremmel tüntették ki. Hazatérése után 1921 novemberétől 1933 októberéig gróf Teleki Pál mellett teljesitett titkári szolgálatot és igen értékes működést fejtett ki az elcsatolt területek magyarságának érdekében. 1933 októberében a miniszterelnökség kisebbségi ügyosztályában kapott beosztást, 1936 szeptemberében pedig Darányi Kálmán személyi titkára lett és ezt a beosztását megtartotta vitéz Imrédy Béla miniszterelnök, majd gróf Teleki Pál miniszterelnök mellett is, A Kormányzó Ur őfőméltósága 1937 januárjában nevezte ki miniszteri titkárrá. 1938 májusában pedig buzgó ós értékes szolgálatainak elismeréséül a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét adományozta neki, 1938 juniusuban kapta meg a miniszteri osztálytanácsosi ciraet és jelleget és 1939 júniusában neveztékki miniszteri osztálytanácsossá, /W/lJ