Napi Hírek, 1940. szeptember/1
1940-09-04 [0473]
W Té/fh /Hitler-beszéd I. folytatása/ - Természetes, hogy ezzel szemben az angolok is "sikerekkel" dicsekednek, Ezek azonban olyan sikerek, amelyeket"a normális, egészséges emberi értelem nem tud felfogni, ízért nem is mutatnak ezek. önmagukban semmi különösebb összefüggést. Minduntalan tapasztaljuk, hogy az angol propaganda egyik magasságból a másik mélységbe zuhan, hogy azután néhány nappal utóbb meg nagyobb magasságokba lendüljön. Sgyizben például ezt olvastam: "Most vetik el a háború kockáját. Ha a németeknek nem sikerül Parisba jutniok és ez nem fog nekik sikerülni - aikor a háborút elvesztették. Ha azonban mégis eljutnának Parisba, akkor ^nglia megnyeri a háborút"Anglia ilyenmódon számtalan úgynevezett - győzelmet - aratott. A legdicsőségesebb győzelem volt -~ a mi szemünkben mindenesetre a legszégyenletesebb kudarc - az angolok elmenekülése Dünkirchenből. A Führer ezután a hallgatók hangos derültségétől kisénie több példát idézett angol hadijelentésekből és rámutatott ezek megbízhatatlanságára. - Amikor éppen bevonultunk Lengyelországba - mondotta az angol hirverők kijelentettek, hogy amint jóltájékozott körökből tudják, a németek már egész sorát szenvedtélc elasulyos vereségeknek és a lengyelem győzelmesen nyomulnak elíre Berlin irányában, Héhány nappal később~-hfo.zonyára szintén jól tájékozott körökből - hire járt, hogy Keleten végleg :x megtör^ dalt a hadiszerencse. Később épp olyan jól tájékozott szakértők jöttek, akik * kifejtették, hpgy még ha Németország sikert ér is el, amiről egyáltalán nincs szó, &z a siker a valóságban - magasabb stratégiai, szempontból nézve csupán balsiker. Amikor már Yarsó előtt állottunk, ismét azt hallóttukj *joggal feltehető, hogy most már nyugaton a szövetségesek támadása első nagy él Q onto f yőzelmét aratta. Majd azt mondották: "Nagy lidércnyomástól szabadultunk meg. zek a lengyelek keleten mindig a mi gyönge oldalunkat jelentették. Most nyugaton vonhatjuk össze erőinket, ahol azután a németeket elintézzük". Hbst hosszabb ideig tartó nyugalom Következett. Ez a nyugalom természetesen óriási és tartós sikere volt a Brit véderőnek és állandó balsikere Ném^tországaalc Izekben a hónapokban mi mindent dolgoztak az angolok és/mindent aludtunk el? És az angol politikusok ebben az időben mi mindent láttak'és hely esen~felismertek és fT--zé-Tf 'v"f*?rr:*r•<'**.- mindig elsősorban ~.\-*?. y * mennyire helyes időpontban jutotta* e' felismerésre? És mi ezzel szemben mi mindent mulasztottunk el? Tartott ez mindaddig, amig nem következett el Norvégia. £ mi - amikor a norvégiai hadműveletek megindultak, az angol haditudósítók ujjongva állapították meg. hogy a németek milyen mérhetetlen * hibát követtek el. Azután azon örültek Angliában, végre alkalmuk nyilik összemérni erejüket a németek erejével. Csakugyan nyilt is erre alkalmuk és megtörtént az összecsapás. A sors iróniája alcarta, hogy az angolok saját hírverésüknek köszönhettek akkori talán legsúlyosabb csapásukat. Amikor ugyanis a norvégeket megvertük és kiűztük Hamarból es Lillehamerből , egy brit dandár mit sem sejtve Hamar ellen vdnult. Hátsó összeköttetésük nem volt. mert ezt elpusztították zuhanó- és harci bombázóink. Igy.azután csak a brit rádióra támaszkodhattak. A dandárparancsnok a brit ráái ü ból arról értesült, hogy még jó messze állunk Lillehamertől és súlyos vereséget szenvedtünk. A~parancsnok erre dandárénak élén bevonult Lillehamerbe és ott nyugodtan lepihent egy ládán, amely tele volt okmányokkal és amelyen ez a felírás állt: "Titkos. 3emfia esetre sem iuthat az ellenség kezére". /Viharos derültség/ És itt azután még azny» éjszaki., értékes frigyládájával együtt csapataink kezér^ jutott. Igy jár az, aki bizik az angol jelentésekben, /Folyt-. köv £ / \
