Napi Hírek, 1940. augusztus/2

1940-08-21 [0472]

W Ra/B/En Berlin , augusztus 2L. /Némát Távirati Iroda/ N Brit-Szorália elvesztése az angol birodalom számára ujabb mérföldkő a hanyatlás utján - irja a Deutsche Diplomatisch-Poli­tische Korrespondenz. Ha Norvégia és a La Manche-csatorna partja az ellenfél kezében veszedelmesen fenyegeti az egész brit szigetet, akkor Brit-Szomália partjának megszállása a fasiszta véderő részéről, közvet­lenül a brit birodalom egyik legfontosabb ütőerénél, ez utóbbira nézve bizonyára ugyanazzal a hatassál 'jár. Anglia hiába próbálja leplezni hat talrna hanyatlását azzal, hogy egy csődbe jutotthoz hasonlóan namisititt mérlegekkel csalfa képet ad lehetőségeiről. Mindenütt a világon akadnak most tanuk brit veresegekre, ott is, ahol - mint az arab térben - kizáró­lag az angol tekintélynek kellett helyettesítenie a hatalmi túlsúlyt. Tuísokszor blöffölt Anglia és azután siralmasan csütörtököt mondott, sem­hogy a jelenlegi hatalmon levők gondolhatnának arra, hogy hazugságaikkal ós "dicsekvő seikkel •íomolyan tévedésbe ejthetnék a világot az elkerülhetet­len felől, afelől tudniillik, hogy minden ujabb csapás a brit birodalom ellen csupán bevezetője ás himöke a végső katasztrórának. /MTI/ m mm WI Ra/B/l4i Berlin, augusztus 21. N Churchill keddi alsóházi beszédét - mint berlini poli­tikai körökben kijelentik - röviden egyetlen mondattal lehet jellemezni: ''Akit Isten ng akar semmisiteni, azt vaksággal sújtja." Ha azonban az angol miniszterelnök valóban tisztában van azzal, hogy-hallgatóinak olyan képet adott a helyzetről s a lehetőségekről, anely az adottságok félreis­merését jelenti, ezzel csal: azt a célt követhette, -,ogy mindenáron bátor­ságot öntsön az angol népbe. Az, hogy mennyi hon jár sikerrel ez a kisérlet, hogy bátorságot öntsön az an ol népbe, elsősorban attól függ majd, hogy mi­lyen élmények várnak az angolokra. Egyáltalán különös ismertetőjele Chur­chill állásfoglalásának, hogy olyan fejlődést akar megjósolni, amely sem­mikép sem függ többé az ő olnaua: ozásaitól és kivánságaitói. Szinte meg- ' inditö Churonillnek az a kivánsága is, hogy meggyőzze "émetországot arról, hogy Anglia a végletekig folytathatja a háoorut • Egykor ez volt a kiván­sága Lengyelországnak, Franciaországnak és a Német Birodalom többi ellen­felének is. Ez tehát nem jolent ujat Németországnak. A különbség csak az, hogy Angliának, miit egykor szövetségeseinek, megvan hozzá az akarata,do nincsen meg a lehetősége, mig Némotoiszagnak egyáltalán nincs szándékában a háborút vógoláthE.tatlan időre kihúzni, ellenben igenis, megvan hozzá a lehetősége, ha szükséges. Churchill nek az a bejelentése, hogy Angliának szándéká­ban áll egész Európára kiterjeszteni az éhség blokádot, hogy ezzel Német­országnak is ártson, itteni politikai körökben nem okozott meglepééést» Megfelel az angol gondolkodásmódnak, noha naivság, hogy Churchill a fe­lelősséget ezért az éhségblokádért Németországra igyekszik áth ári tani. Különben Churchill itt megint tudatosan állito U valótlanságot, amikor azt mondta, hogy Németország másnemzetek éle Imi szer keszleteit veszi igény­be, hogy magát élelmezze. Mint ismeretes, erre nincs szükség. Itteni politikai körökben tudomásul vették Churchillnek azt a rrogáliaoitását, hogy Anglia na eresebbnek érzi magát mint valaha. Goethe szerint senkit som szabad megfosztani érzelmeitől. Anglia tehát hadd pusztuljon el ezzel az érzéssel. /LITl/ — mtm

Next

/
Oldalképek
Tartalom