Napi Hírek, 1940. augusztus/1
1940-08-06 [0471]
Bo DŐ/HO Belgrá.' f augusztus 6. Magyar Távirati iroda/ Hétfőn^több épitőmunkás beszüntette a munkát és bérharcba kezdett. Bo Dő/Ho Belgrád , augusztus 6. Aagvar x ávirati Iroda/ H horvát műkedvelő színpad igazgaló ja, Radotics Ernő "Maradj velünk* cimt népdrámát irt Radics István és társainak tragikus véget ert politikai működéséről és a belgrádi szkupstinában történt merényletről. 4 drámát a zágrábi rádió 8*an nyolc órakor fogja közvetíteni. 1 TKJA — HT Küm Tó/B/Ho Berlin, augusztus 6. /Német x ávirati iroda/ ÍM A Frankfurter Zeitung ^keddi számában foglalkozik a revizió kérdésével. " H revízió Délkelet-Európában" cimmü cikkében a többi között a következőket irja: x - Németország továbbra is ügyel arra, hogy Délkelet-Európában gazdasági és politikai okokból mindenekelőtt a békét megőrizze és megszilárdít sa. Németország meg van győződve arról, hogy ezt a célt nem érheti el, he nem VOSTLÍ tekintetbe a magyar és bolgár revíziós követeléseket, amelyek Erdélyre, illetve Dobrudzsára irányulnak. E követeléseknél az igazságosság és a méltányosság elvei szerint kell eljárni és minden jogos követelés és szükséglet megértő kiegyenlítésére ke 11 1 törekedni. - Közben Budapesten, Bukarestben és Szófiában hozzáláttak ezekhez a feladatokhoz. Az ennek során felmerülő nehézségek az érdekelt államok legfőbb érdekében legyőznötök, ha a felelős tényezőknél felülkerekedik a jóakarat. , - Aránylag a Románia és Bulgária között rendezendő kérdések tisztázása:' látszik a legkönnyebbnek. K kérdés politikailag, népraizilag és földrajzilag oly világos, hogy az észszerű megoldás alig várathat már hosszú ideig magára. - Sokkal szövevényesebb ezzel szemben az e feladat, amely a román-magyar tárgyalásokra hárul. Ez a nehézség elsősorban azzal fücp össze, hogy Erdély népi viszonyai igen szövevényesek és igy nem könnyítik meg olyan na tár megvonását, amely egyformán megfelel a nép. követelményeknek és a gyakorlati szükségnek. Ezért annál fontosabb, hogy a résztvevők e kérdésekhez tapintattal, megértéssel és politikai előrelátással közeledjenek. Egészen bizonyos, hogy nem Németország a hibás abban, hogy Romániának ilyen megoldásnál áldozatot kell hoznia, A páriskörnyéki békék Románia és Magyarország között olyan határt vontak, amely tudatosan azt célozta, hogy mélyüljön el a két állam között az ellentét és maradjon ez a terület nyitva a nyugati hatalmoknak a területtől idegen poé litikai céljai számára. Románia őzért önmagának tesz fontos szolgalatot - mondja a lap befejezésül -/ha kezet nyújt, eltakarítva a viszály anyagát, valamint ha habozásés tétovázás nélkül gyakorlati és tartós .megoldás megval°sitására törekszik. Más) azonban a magyar követeléseket is annál könnyebben lehet kielégíteni, minél inkább az igazságosság ás a méltányosság nézőpontjai felé irányulnak és a valóság szükségeit, valamint az észszerű békés rendezést inkább szem előtt tartják, mint a történelmi hagyományokat. /MTI/ ^t&d