Napi Hírek, 1940. augusztus/1

1940-08-06 [0471]

HT iUtn Ih Róma, nngusttas 5. Mw>x Távirati Iro&a/ .4 7oc$ d

*Itália budaxs. ti t^dóaátója isii, hor-T hótnapi bizonytalanság ttlás, amelyet a i-omán sajtó és egyes romin politikusok xevizióellones ma*ataxtaea idézett &$, a délkelé t«*uxÓnai' lu,?k£-r *a már ievésbbe homályos. ,Jo forrásból e&áxnfcSö értesülés ezer int a Özoiiyw talanség végleg el fog tűnni 3 a legközelebbi napokban vógxe megkezdődnek a magyar rr omán tárgyalások, amelyeim sor kerül a vitás területi kérdések megoldására. Bossy mar néhány nap múlva megérkezik a magyar fővárosba, hogy közvetlen érintkezésbe lépjen a magyar kormány vezetőivel. , , , , „ Mi.damellett magyar politikai körök útim leplezik aggodalmukat, hogy Románia a zavartkeltő elemek befolyása alatt ós főleg ]tondon rosszakaratú,tanácsára esetleg kettői jál-ékba kezdhet, aa elvnek nem jó következményei volnának. A magyarlapok Hangsúlyozzák, nogy az erdélyi kérdés megoldásának mindenféle halogatása teljesen hiábavaló lenne. ugyanekkor a msgyarlapok igen élesen támadják egyez francia es angol lapok oikkeit, amelyek még minaig meg szeretnék mérgezni a Itona-vidék légkörét. Ezzel kaposolatban a magyarlapok hangsúlyozzák, hogy egész Délkelet-Európa a tengely érdekkörébe tartozik 8 ennek a vidéknek UTJárond ezóse csak a xóma-berlini tengely akarata folytán történhetik meg. Az olasz tudósito ezután ismerteti a reslsx Lloyd cikkét, amely kifejti, hogy a magyar-román tárgyalások jogi alapjául az 1918. évi nevembe 13.-án Belgrádban aláirt fegyverszüneti egyezmény szolgálhat, A románoknak az ebben az egyezményben megállapított vonalon tuli területi foialása teljesen jogtalan és est sem eszszeiüsógi, sem jogi zenrjontból nem lehet figyelembe venni. Ht KUm m Bukarest, augusztus 5. /0rÍ3nt-Radio/ Pop Valér volt miniszter, az ismert erdélyi politikus, a Románia és az Universul cimü lapokban "Transylvania'' cimmel oikket irt, amelyben a többi között ezeket mondja; Senkinek som kell tartania attól, hogy az erdélyi románok túllépik a mértéket vagy hogy olyan bonyodalmakat, nehézségeket okoznak, amelyek alkalmasak a:;ra, hogy ártsanak az ország legfelsőbb érdekeinek. Ellenkezőleg, a megai'tés és megbékélés szelleme hat át minket. Készek vagyunk őszintén keresni a tartós béke eszközeit ós lehetőségeit, hogy egyszersmindenkorra kiküszöböljük az évezredes harcot románok és magyarok között. Van azonban két dolog, amit semmi áron sem fogadhatnánk el: 1. / A rőtéin nemzet politikai egvségén nem szabad csorbának esnie. 2./ ."Sgptlen román lelket sem leh;t kiieafti idegen uralomnak. Erdély nem járulhat hozzá ahhoz, hogy elkülönüljön a neszeti állnm keretében ós az utóbbinak egység snek kell mavadnia, másrészt egyetlen román sem viselheti ezentúl as idegen jármot. Ha mindazok ellenére barátsági érzelmeink ós Ószinte békeóhájunK nerc találnak a határokon tul visszhangra, ha az uj európai ond szerzőit felszólítanák, hogy a két elviselhetetlen tételről nyilatkozzanak, Erdélynek kellő időben nyilvánítania kell megingathatatlan elszántságát: Az erdélyi románok meg tudnak halni jogukért, egységükért, neirseti szabadságukért•j\221/ i tM m