Napi Hírek, 1940. július/2

1940-07-19 [0470]

Kö/Mn /Hitler beszédénok 2. folytatása./ sü Führer rátért ozután a La Charitó pályaudvarán talált" okmánygyujtcninyro. amely páratlan törtön ólai jelentőségű. Valamennyi ok- • .mánvon - folytatta a Führar - ott látható^Gnmclin, Daladior, ".'eygaad sth, urak sajátkoztt széljegyzetei. 3z kot r / .teh

át ezek az urak bármikor megérő sithötiK vagy letagad- /szál jegyző tokot

/ hat iák. Szak az okmányok rá világi iának a háborús érdokeitok és a háborút kitör jeszton i szándékozok""' üzelmciro. Ezek az okmányok bizonyítják, hogy ezeknek a jéghidog politikusoknak és katonáknak a s zenében valamennyi kis nép csak a célhoz vozotő esz-' köz volt ?

—hagy miként akarták Finnországot saját coljaikra felhasználni,-.miként határoztak cl, hogy Norvégiát és Svédországot hadszintérré teszi): és hogyan akarták f lgyujt'-.ni a balkánt, hogy onnan száz hadoszt:ílyávísogit-" súgót kapjanak* rávilágítanak az okmányok %rra, milyen előkés sül atofc etetettek az irányukban nem elutasitó török semlegesség 1 el kiismer étlen kiaknázásával Batüfl és Baku bombázás ára,-mint tori tették mindjobban csapdájukba Hollandiát és Belgiumot, amelyeket végül kőtelező vezérkari moaállnpcdasokkal fontak be. Es még sok más is kia örült ezekből az olejány okból. -_»z cnlitett okmányokból azonban képet nyerünk arról az egész dillctáns módszerről, amellyel esek a politizáló háborús uszitók úrrá arartúk válni az általuk gyújtott tűzvészen, képet nyerünk az ő katonai demokratizmusokról. -\mely szintén felelős azért a borzalmas sorséit, anelybO" saját országaik Katonáinak százezreit és millióit juttatták, kénét nyerünk barbár lollaisn-arc.tlonsegükről. amellyel hideg öntudattal tömeges kiürítésre kdnyszoritotték'népoiköt, holott o kiürítés katonai hatása saját maguk számára csalsz kedvezőt Ion, általános emberi következménye azonban megrázóan borzalmas volt. ' • -1939 október 6.-án a háború f oly árián másodszar szóitan erről a helyről a német néphez. Ikkor felhívást intéztem azadlonségos állattok felelős férfijainak belátásához és magukhoz a népekhez, Cva intettem'a háború továbbfolytatásától, mert annak csak pusztító következményei lahotnok. Különösen óv- intettom a franciakat, hogy belefogjanak egy olyan küzáclembc, amely szükség."J;kép a határon tul továbbterjed és amely - teljesen eltekintve attól, milyen Tesz annak kimenetele - következményeibon borsalmos lonno. Ugyanezt a felhívást intéztem akkor a világ többi részihez is, bár tartottam toló, hogy nemcsak nem találok meghallgatásra,-hanem hogy eszel idéző-' fal csak igazán az érdekelt háborús uszitók dühét. Pontosan isy történt: -Angliában és Franc iaorszígban -a felelős elének fölhívásomban háborús üzleteik ellen irányuló vcszdelemOs támadást szimatoltak. Rögtön ' hozzáláttak hát ann-k kijelentéséhez, hogy téliesen kilátástalan - . a i sőt hogy egyenes oa gaztett szánba non no a ciueqgyozésro irányuló minion gondolat. , hogy a háborút a kultúra , az emberiesség, a boldogság, . a haladás es a civilizáció, sőt nég a szent vallás nevében is tovább kell folytatni és hogy erre a célr: négereiket és busmanokat kell mozgási tani és hogy akkor naj a szükségkép matátíl aegjön a győzelem. Szoknék az uszitŐknak néhány nao alatt sikerült ohgon a környező ~ világ "előtt gyávának feltüntetni. Béke ja vaslaton miatt szidalmaztak/'személyemben megsértettek, 'Chamberlain a világ nyilvánossága előtt formálisan leköpött és . * : -~ " rrcfc engedelmeskedve a mögötte "álló uszitók: Churchill, Duff Cooper, Eden.Hore Belisha'stb. utasításainak, nem volt hajlandó a békéről még csak beszélni sem, nemhogy annak érdekében cselekedett volna. -Ez a nagykapitalista érdekszövetség ti át kiabálva követelte a háború folytatását. Ez a folytatás most megkezdődött. /Toly t, köv./