Napi Hírek, 1940. július/2
1940-07-19 [0470]
Qf PJ/pJ/Dxi /Roosevelt beszéde. II. folytatás./ - Mindaddig, amig elnök maradok - folytatta beszédét Roosevelt - megteszek minden tőlem telhetőt, hogy/a politika maradjon az Egyesült államok külpolitikája. Honfitársaim megítélésire bizom mindazt, aráit az ország békáié fenntartásáért és azért tettem, hogy erkölcsileg ós fizikailag előkészítsem a nemzetet minden bekövetkezhető eseményre. MI, demokráciában élők és azok, akik a még meg nem hóditott demokráciákban élnek, soha nem alacsonyodunk le önként a hatásos eszközökkel elért úgynevezett "biztonsághoz"", amely egyéb, az emberi méltóságnak sakkal inkább megfelelő biztonságokról" való lemondást jelenti. /ez" Utalva arra, hogy kormánya mindig nyíltan állást foglalt a diktatúrák elszaporodása ellen, kifejezte azt a reményét, hogy ab-' ban az esetben, ha kormányát egy másik tapasztalatlan kormány váltaná fel, oz sem fogja a megegyezés' és megbékülő s politikája helyett azok politikáját folytatni, alak ki akarják irtani a demokráciát. Az elnök kijelentette, hogy semmit sem változtat a maga és Hullnak ama kijelentésein, amelyekben mind a ketten elitélték a támadókat ós rokonszenveztek a támadásnak ellenálló szabad népekkel, továbbá hogy nem sajnálja ezeknek a népeknek adott anyagi segitséget. - Nem sajnálom - mondotta a továbbiakban - azokat az erőf eazitáceke t. amelyeket azért tettem, hogy a nemzet ráeszméljen a veszélyre. Megtettem ezeket az erőfeszitéseket', noha az "ötödik hadoszlop" tagiái engem hisztériával és harcias szellemmel vádoltak meg. Megtettem, mert ériem, hogy kötelességem figyelmeztetni honfitársaimat azokra a veszedelmekre, amelyeket az újonnan feltörő alattomos ÓID k a világra nézve jelentőnek. - Mi - fejezte be beszédét Roosevelt - a történelem nagy válaszút 3 a előtt állunk. Nemcsak kormánvváltozásról \an szó, nemcsak a szabadság és a rabszolgaság közötti választásról, nemcsak az előrehaladásról vagy visszaesésről, hanem mindezekről együttesen történik döntés* A civilizáció maga áll itt szemben a mindent le romboló erő szakkal, a vallás az istentelenséggel, az igazság eszméje az erőszak alkalmazásával és az erkölcs a_ hóhérokkal, önző és telhetetlen népek nem lehetnek szabadok. Az amerikai népnek el kell döntenie, vájjon mindezek a dolgok megérik-o az áldozatot. Az araerikai nép finntartja demokratikus kormányzatai , kéri az Isten áldását és elszánt bizalommal néz szembe a jövővel. /MTI/ Roma, julius xS. ,•-agya^ ju-^üi Iroda/ HT l<vft» A Régime Fascista csütörtöki számában azt irja,-hogy Anglia utolsó reménye a hit a szovjet pálfordulásában, hogy ezzel'megakadályozza a totális hatalmak télies győzelmét. Nem hisszük azonban, - irja az olasz lap -/hogy a lengyelországi, flandriai-és franciaországi események után a sz vjet ilyen gondolattal foglalkozna. A szovjet különben sem hisz Anglia győzelmében és ami a FöldKÖzi-tengeren és az afrikai gyarmatokon történik, az eléggé hasznos.tanulságul szolgálhat számára. - mondja a cikk. Ami pedig az Egyesült államokat illeti - folytatja -/Amerika csak a biztos siker reményében lépne közbe és egyben, ha kitűnő üzletet csinálna. Az amerikai nép azonban nem-siet a hősi halottak számat szaporítani és Anglia igy most magára maradt.Churchill legutóbb kijelentette, hogy Londont mint eroaót fogják védeni. Ez felhatalmaz berniünket arra, hogy megismételjük Londonban, ami Varsóban és Rotterdamban történt, és akkor efen ázok"beszélnek maid Angliában békéről.-akik ma ki akarják végeztetni mind- azokat, akik béketárgyalást emlegetnek;