Napi Hírek, 1940. július/1

1940-07-03 [0469]

I Té/Dn /Titkos francia okmányok. I. folytatás./ Az első számú okmány feygand tábornoknak Gamelin tábor­nokhoz . 1940 március 7.-én intézeti távirata, amelyben közölte, hogy Mitchell angol légi tábornagy, a középkeleti légierőit parancsnoka, Ankarába utaztában felkereste őt Bei rútban es tudomására adta, hogy Lon­donból utasitásókat kapott Baku Batum esetleges bombázásának előkészí­tésére. Ebből a célból Weygand engedélyével brit tisztek DB gsz emiélt ék a francia mandátumos területén rendelkezésre álló repülőtereket. A második számú okmány; Gamelin tábornok 1940 már ti IB­ID.-i keltezésű feljegyzése "a francia-brit haderőknek £ finnországi had­müveletekben való részvételéről". Ebből kitűnik, hogy a finn-szovp t el­lenségeskedések megkezdése után-a francia főparancsnokság haladéktalanul lépeseket tesz, hogy megtudja Mannerheim tábornagy nézetet, milyen mér­tékben lehetne francia hadereket harcba vetni Pinnorczágban. A francia fő­parancsnokság már január 16.-án megkezdte a finnországi fegyveres beavat­kozás tervének kidolgozását. Ez a terv többi között azt tartalmazta, hogy szövetséges csapatok szállanak partra Petsamoban és ugyanakkor a szövet­ségesek elővigyazatból ráteszik kezüket a norvég kikotokra és repülőterek­re. Tervbevettek azt is, nogy a hadmüveleteket lehetőleg kiterjesztik Svéd­országra ós megszállják az ottani ércbányákat- A skandináviai expedició előkészítését nyomban megkezdték és a francia-brit haderő már március első napjaiban készen állt elszállításra. Gamelin feljegyzései kiemelik, hogy a. haboru kiterjesztése Skandináviára a hadviselés szempontjából igen fon­tos. Az erkölcsi előnyöktől eltekintve az ostromzár terjedelmesebb lesz és Németország ércszállitásának elvágják az útját. A skandináviai vállalko­zással kapcsolatosan a Balkánon is fel kellene lépni, ami elősegítené Né­metország" gazdasági megfőjtását. Gamelin hangoztatja, hogy katona tá ren fgy balkáni müvelet Franciaország szempontjából sokkal elcnyösebb a skan­ainaviai műveletnél. A hadszint ér ezzel rendkívül nagy mértekben kibővül­ne es Jugoszlávia, Románia, Görögország, valamint Törökország csatlakozá­sa mintegy száz hadosztállyal erositene a franciák haderejét'. Németorsz^ kénytelen lenne csapatokat elvonni a nyugati harctéri'51. még pedig való­színűleg ugyanilyen arányban. /191Q március 1 2.,-én/ "A harmadik számú okmány. Gamelin Tábor hoknak/Weygard­tábornokhoz intézett távirata, amelyben közli, hogv nézete szerint a Közép­keleten végrehajt- ndó hadmüveleteket a brit főparancsnokságnak, a kauká­zusi hadmüveleteket pedig a török főparancsnokságnak kellene vezetnie. A negyedik számú okmány Massigli ankarai francia nagykövet­nek a párisi külügyminisztériumhoz 1940 március 14.-én intézett távi ráta. Ebben beszámol arról a beszélgetésről, aue ]y et Baki és Batum 1 égi bombázá** sa ügyében a török külügy mi r.' ;, z térrel folytatott és közli, hogy nézete sze­rint a török kormány nem fog nehézségeket támaszími* Az ötödik számú okmány Gamelin 1940 március 16.-i fel­jegyzéseit tartalmazza, amelyek az riabb harcterek létesítésének tervei­re vonatkoznak* A cél az, hogy Németországot és Szovjetoroszországot a svédországi érc- és a romániai kőolaj-szállitások elvágásával gazdasági­lag meggyengítsék* (MT'fj

Next

/
Oldalképek
Tartalom