Napi Hírek, 1940. július/1

1940-07-06 [0469]

o Dé §B e 1 g r á d , julius 6. /Jlagyar Távirati Iroda/ A jugoszláv jogászegylet Q parlament épületében tartott ülésén R"docsay László igasságügyminiszter a magyar birói szerveset kialakulásáról tartott előadást, A miniszter előadásában bemutatta a magyar birói szervezet fejlődésének szerves ós egységes voltát, azokat az eszméket, araelyek ezen a fejlődése n következetesen és töret lenül végigvonulnak Szent Istvá n királytól napjainkig. Az első ilyen alapeszme az, hogy a birói hatalom a királyt, helyesebben a Szent Korona tana szerint magát a Szent K°ronát illeti meg. A másik vezető^eszme, amely a magyar birói szervezet fejlődésén végigvonul: az anyagi igazság keresése, annak lehető legteljesebb me gvalós itá sár a ve ló törekvés. A továbbiakban vázolta, hogy a magyar birói szervezet milyen külföldi hatások alatt alakult ki, majd rátért a rendiség korának birói szervezetére: a nemesség, a polgárság ás a jobbágyok külön biráskodásánok ismertetésére. Részletesebben szólott a III. Károly uralkodása alatt 1723-ban alkotott törvényekről, amelyek a magyar birói szervezet fejlődésében korszakot alkotó jelentőségűek. Foglalkozott az 1848-ik évi országgyűlés alkotmányjogi törvényeivel ás a szabadságharc után bekövetkezett reakcióval, amely megakadályozta az uj alkotmány gyors életbeláp-" totósát. Szólott a miniszter előadásaién az 1867. -vi kiegyezés után megalkotott uj birói Szervezetről, amelyet az 1868-1871 évek törvényhozása a jogegyenlőség elvére alapit ott. Az uj birói szervezet az igazságszolgáltatásban a a hatalmak elkulönitésáneác elvét érvényesítette, pontosan" elválasztva a birói he talmat egyrészt a törvényhozó, másrészt a végrehajtó hrtalomtól. . A bíróságok jelenlegi szervezetéről szóivá felsorolta a jelenlegi rendes bíróságokat és különleges bíróságokat, körülírva hatáskörüket és illetékességüket. Befejezésül hangoztatta, hogy a magyar birói stervezet szerves történelmi fejlődés eredménye, amelyen vezető gondolatként vezet végig a magyar Szent Korona birói hatalmának kristálytiszta elvo áé az anyagi igazság megvalósítására irányuló állhatatos törekvés eszméje. • Azt o reményét fejezte kik hogy ezt az előadást ugy fogják tekinteni, mint o jugoszláv és a magyar jogászság barátságos kézszorítását. Angyal Pál egyetemi tanár "A lelkiismeret szavának büntetőjogi értékelése" cimmel tartott előadást. A probléma, amellyel előadó foglalkozott, röviden a következő: Valaki vallási, erkölcsi, politikai, nemzeti, hivatási, művészi vagy tudománya s meggyőződésből lelkiismeretében kötelezve érzi magrt oly cselekmény elkövetésére, melyet a törvény büntetés terhe alatt tilt. - Minden ilyen esetben a jog tilalmán alapuló negatív kötelesség ütközik összeráz erkölcs parancsán alapuló affirmativ kötelességgel. Az előadó behatóan foglalkozott azzal a kérdéssel, fájjon a tiltó jogi nx mávoH mi is ütközik össze s kimutattáa, hogy nem a meggyőződés, nem is az u.n. túlértékelt eszmény, hanem a lelkiismereti kötelességnek a tiltó jogi nermnv al .voló összeütközőbe időzi elő a tragikumot, Az ily tragikus "sors hordozója a bűnös cselekmény elkövetés ét vríasztja: jogilag tehát az a kérdés, vajon mily elbánásban részositojndő. Van nézet, w 3y felmentést vagy legalábbis büntetést-c

nyh.itést javasol s van felfogás, mely szigorúbb intézkedést tort szükségesnek. Az indivi dualizmus világszemléletét követő, valamint az 'elégre még rxg nem. erősödött államok törvényei az előbbi nézet felé hajlónak, az un ive rsal izmus eszmekörét megvalósító erős állomok az Utóbbi felfogáshoz simulnék. Előadó nézete szerint a kérdést nem a törvénynek, hanem az adott eset összes körülményeinek mérlegelésével a bírónak kr. 11 a og o 1") ani a. A törvény'erre annál ku-vésbbé sem hivató lu, tart a megoldandó eset nem alkot típust, már pedig n torvény csak tipusra adha\^alyt. A bírói döntés ugyan a szigorú igazság szerint alakul, igy ^hPIgWgJgtólAH a^ott esethez mérten súlyos, de ezen oz esetleges súlyosságon mi^gsraösLEVÉLTÁR s egi the t a *c g ye lem. AiTl/ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR K. szoketó