Napi Hírek, 1940. július/1
1940-07-06 [0469]
«#o- Té/Rn V i c h y , julius 6. /Havas/ t " Abban a nyilatkozatban, amelyet Baudoin Anglia orani akciójával kapcsolatban a sajt 0 képviselőinek tett, a külügyminiszter különös" nyornatókkal domborította ki, hogy a francia külpolitikát evek sora dtt az a "vágy vezérelte, hogy Franciaország'no tegyen semmi olyat, ami elválaszthatná Nagybritannia Külpolitikájától, Kizárólag ennek a törekvésnek a kör vetkozménye volt az a magatartás, - mondotta - , amelyet Franciaországba szankciók ügyében tanúsátott és amely Franciaország és Olaszország köaött szakadékot teremtett. Ugyanúgy ez a szempont irányította azt a politikánkat is, amelyet Közép-Európa és Németország irányiban követtünk. Azokat" a tárgyalásokat, amelyek a müncheni megegyezésrej vezettek," Chamberlain személyesen vezette."Anglia üzent elsőnek náborut Németország " ellen és rá csak az ő nyomdokába lépve küldtük el a hadüzenetet. Baudoin ezután elmondta, hogy Franciaország azonnal egész hadereiét mozgósította. A Meuse-partján szenvedett vereség ut^n Weygand miholyt átvette a főparancsnokságot, azonnal arra kérte az angol hadsereget, hogy a franoia északi hadsereggel és a belga hadsereggel együtt' indítson támadást délkeleti irányban, hogy a "német hadseregen Cttorvo megteremthessék az érintkezést a déli hadsereggél. Az angolok éhhez elvben hozzájárultak, de azután mégis haboztak, majd az északi kikötők felé vonultak vissza, hogy sürgősön hajóra szálljanak és eltávozzanak. Ilyen körülmények között kénytelenek voltunk elrendelni északi'hadseregünk visszavonulását. Ottani csapataink az utolsó parcig önfeláldozóan küzdöttek,"" hogy lehetővé tegyék az angol hadsereg négptodének megmenekülését. Magának a francia seregnek alig a fele tudott elmenekülni. Baudoin az orani események előzményeinek és lefolyásának taglalása után;igy folytatta: elhatározásra^ . , Fájdalommal arra ag > . /kellett jutnunk, hogy megssakitjuk a diplomáciai kapcsolatot azzal az országgal, amely felelős tengereszeink kiontott véreért. Emlékeztetek egyébkent arra, hogy Anglia tiz nap óta nem tartott fenn diplomáciai képviseletet Franciaországban, jóllehet többizben kértük londoni ügyvivőnket, lépjen közbe az angol kormány- 1 nál és kérje a francia kormánnyal való közvetlen érintkezés holyreál1itását. Az angolok mostani oktalan ellenséges cselekményérc a francia -kormány nem válaszol ellenséges cselekménnyeli Továbbra is nyugodtan, de éber figyelemmel kiséri a helyzet fejleményeit, amelyekez nem Ő idézett fol. Egyedül az a törekvés vezeti, hogy védekezzék a számira még megmaradt eszközökkel és olyan magatartást tanusitson, amelyet véleménye "Szerint kötelessége elfoglalni Franciaország becsülete és érdekei javára. /MTI// «••»«•«•
