Napi Hírek, 1940. július/1
1940-07-03 [0469]
Bo Ze/Vv Bele rád , július 3. /Magyar Távirati Iroda./ Jugoszláviában az utóbbi időben egyre több szó esik a várható reformokról es az uj Európa gazdasági és szociális rendjéről.Először Cvetkovics miniszterelnök beszélt júniusban a kormány által tervezett reformokról, majd a mult héten ismét Cvetkovics és Sutej pénzügyminiszter nyilatkozott vukoya Goricán az uj Európa gazdasági és szociális elveinek alkalmazásáról. " " '.' A sajtó is egyre j több figyelmet szentel ennek a kérdésnek. A Hrvatski . Ünevnik szerdán vezércikkben foglalkozik a jugoszláv gazdasági és szociális átalakulás kérdésével. A lap természetesnek tartja, hogy Jugoszlávia egyet-mást átvegyen a külföldi elvekből és gyakorlati példákból, de ez még nem zárja ki, hogy Jugoszlávia az uj gazdasági és szociális rendet saját körülményeihez és követelményeihez^ alkalmazza. Ami Horvátországot illeti, a horvát parasztpártnak megvan a maga • . programmja, amelyhez a jövőben is alkalmazkodni fog ésa horvátországi átszervezés alapja lesz. Horvátország mint túlnyomórészt parasztállam erős parasztdemokraciát akar létesiteni, amelyben a munka és a tőke viszonya egészen mas lesz, mint a nyugati polgári demokráciákban, mert mig nyugaton gazdasági liberalizmus az alap, a parasztdemokráciánál az állam illetve a Bánság a szervezett nép képviselője. A szövetkezeteknek a jövőben sokkal nagyobb szerep jut majd, mint edüig. A tőke a Hrvatski. Dnevnik szerint csak mintegy rá lesz bizva egyesekre, akiknek azt a köz érdekében kezelniük kell; ha erre nem képesek vagy nem hajlandók, akkor a népnek joga van a tfke felett közérdekből rendelkezni. A lap szerint tehát szüiíseg van a toké szabadságának bizonyos korlátozására/ Ugyanakkor egy másik horvát lap, az Obzor is részletesen foglalkozik ezzel a kérdéssel. Az Obzor, mint az úgynevezett magasabb osztályok kéeviselője, felhivja a figyelmet a tul~gyo'rs átalakulás kétségtelen veszélyeire és szükségesnek tartja, hogv az átalakulásból ne zárják ki azokat az osztályokat, amelyeknek a parasztságnál sokkal nagyobb tapasztalatai vannak^ gazdasági és pénzügyi élet terén. Különben sem lehetséges állam berendezése az ipari, kereskedelmi és bankkörök aránylagos részvétele nélkül. Jugoszláviának tehát a testületi rendszer egyik formáját kell megvalósítania avval a különbséggel, hogy ennek a rendszernek az ország belső összetétele^ nem központositónak, hanem föderativnak kell lehhie. áfTMoit A mai napon a belgrádi Vreme is vezető helyen foglalkozik a régi világ végével es az uj világ keletkezésével. A cikk Sztefanovics Szyetizlávtől . a Magyarországon is ismert jugoszláv közi'rőtól származik, aki már évek óta hirdeti azokat az elveket, amelyek jegyében a mostani nagy átalakulás folyik. Szerinte az uj eszmék nemcsak"a népek gazdasági es szociális de egész kulturális életét is átfogják. Sztefanovics egvenkent felsorolja .azokat a katasztrofális tévedéseket, amelyekbe Európo egyes államainak egyébként kiváló képességű politikusai és államférfi iái estek és amelyekről ő már évekkel ezelőtt nyilvánosan hirdette, hogy éppen ezeknek az államoknak a katasztrófájához fog vezetni. Európa uj rendié - mondja cikkében Sztefanovics - nem fog nasonlitani semmilyen elavult rendszerhez sem, hanem uj szociális világrend jön létre, amely az elavult sémák helyett az szociális igazságon és a világ gazdasági javainak' igazságosabb elosztásán fog nyugodni. Ezt az irányt kell követnie Jugoszláviának is és ezt a politikát készitette elő az ország belső megszilárdulása érdekében a mult évben létrejött szerb-horvát megegyezés. A cikkíró szerint Jugoszláviának szorosabbra kell fűzni viszonyára te stvéri .Bulgáriával és a többi szomszédos kis állammal. ': amelyektől évtizedeken keresutül különböző viták választották el és a most jelzett alapon kell megerősítenie azt a forradalmi sz^iális világrendet,ameÍvnek réven teljesen bele tud" irUggira ^ &z u .i Európa rendiéhe ^
