Napi Hírek, 1940. június/2

1940-06-25 [0468]

Y Szf/Szf/Sz Bordeaux, junius 24,/Havas/ Joan Prouvest propaganda-főbiztos amerikai lapok tudósítói előtt a következő nyilatkozatot tette: -Kérjük amerikai barátainkat, értsék mag Franciaország mérhetetlon szomorúságát. Nem akarjuk sem letagadni, sem elrejteni országunk hibáit és tévedéseit, E pillanatban minden francia részt vállal a felelősségből. Minden franoia meg van győződve arról, hogy Francio- ' országot csak összefogással és munkával lehet és kell is feltámasztani. Valamennyi francia csatlakozik Pétain tábornagy nyilatkozataihoz. Tízért " sajnáljuk, hogy az angol kormány nem tanúsít hasonló magatartást ós igazságtalan bírálattal illet minket, Í- Kadd fussunk gyorsan végig a történtekon. A hadüzenet megszavazta az általános hadkötelezettséget és a hadügyminiszter igen hatásos segítséget ígért. Az ellenségeskodésok olső hónapjaiban 26 angol hadosztálynak kellett volna Franciaországba érkeznie Daledior és Reynaud kormányai szüntelenül felhívták az angol kormány figyelmét azokra a nehézségekre, amelyeket a 48 éves emberek fogyvcrbeszólitásakor érzünk, holott a fiatal angol korosztályokat móg.' mindig nem mozgósították. Az angol kormány azonban fegyverek és kaszárnyák hiányával és azzal érvolt, hogy•elégtelenül kiképzett embereket nem lehet Franciaországba szállítani. Márciusban fontos [sejtóküidöttség ment Angiiéba. Ez a küldöttság megállapította, hogy Anglia háborús orőfeszitéso elégtelennek bizonyul, Anglia -miként a Fittek" idején - rendíthetetlenül hitt a gazdasági zárlatban ős kormánya továbbra is a hagyományok alapján kormányozta Angliát. ^i^A^^finJé pfr^vcíA/ —Junius 12-én az államtanácsra Reynaud meghívta Woygand-tJ A francia kormány legdrámaibb ülésén a főparancsnok beszámolt a katonai helyzetről. A francia kormány tagjainak az a nézete kerekedett felül, hogy Franciaország -akár fegyverszünettel, akár anélkül nem kerülheti el a teljes meghódítást. Ennek a borzasztó eshetőségnek láttán az állomtanács elhatározta, hogy megkéri Churchillt, jöjjön Franciaországba és tanácskozzék a kománnyal. Másnap három órára összehívták a tanácsot, hogy meghallgassák Churchillt, A francia miniszterek két órán keresztül aggódva várták az angol miniszterelnököt,. Öt órakor Reynaud és Mandol megérkeztek és közölték, hogy beszóltok Churchilllel, do az angol miniszternek vissza kellett térnie LondonbaA tanács ekkor megkérdezte Reynaud-t, mi volt Churchill véleménye arra az esetre, ha Franciaország kény tolón lenne letenni a fegyvert, Reynaud ezt felelte:' Az angol miniszterelnök Halifaxszal és Boaverorrokkal egyetértésben kijelentet to, hogy Anglia -hasonlóan a múlthoz- a lehető ioghagyahb katonai, légi ós tengeri segítségben részesíti Franciaországot, azonban ha az események arra kényszeritik Franciaországot, hogy fegyverszünetet kérjen Németországtól, Anglia semmi esetre sem növeli szövetségese ba ját és megérti helyzetét, jóllehet akarata ellenére került belő. Az államtanács vitája tehát az angol miniszterelnök nyilatkozatának teljes tudomásulvételével indult meg, —A fegyverszünet kérését két okból halasztották el 24 órával. A franoia kormány a végleges döntés meghozatala előtt meg akarta várni Roosevelt végső válaszát, s móg egyszer pontosan akarta tájékoztatni Londont arról a helyzetről,^moly bokövetkőzhet, lűőközönkint" különböző célból több francia miniszter - igy Mandel is, akinek a kormánytól egyáltalában nem volt megbízatása - közbenjárt az angol kormánynál, hogy Churchill, Halifax ós Beavarbrook nyilatkozatéit no tartsák fenn, Anglia azonban Franciaországgal szemben kevósbbé megértő és inkább parancsoló magatartást tanúsított, /Folytatása következik/