Napi Hírek, 1940. június/2

1940-06-18 [0468]

Q Áf/vv/ffa /Angol alsóház II. folytatása/ - Néhány szilárd gyakorlati alapot soroltam fel - mon­dotta tovább Churchill - amelyen felépül az a rendithetet len eltökélt ságiak, hogy folytatjuk a háborút. Szaktanácsadóink egyöntetűen tanácsolják, hegy igy tegyünk. Jó és indokolt a remény a végső győzelemben. Teljes mértékűén tájékoztattuk és kikértük a tanácsát valamennyi dominiumnak. Miniszterelnö­keinktől a legmegindítóbb kifejezésekkel megfogalmazott üzenetet kaptam, amelyek helyeslik elhatározásunkat. Ezek a miniszterelnökök késznek nyilat­koznak, hogy osztoznak sorsunkban és végig kitartanak, Churchill vizsgálat alá vette a veszteség és nyereség­mérleg alakulását a háború kezdete óta. Az, hogy a németek Nyugateurópában Kerületeket szereztek, súlyosbítja a Nágybrítannia elleni légi támadás le­hetőséget, de semmiképen nem csökkenti, hanem határozottan fokozza a hosszu­távu ostromzár erejét. Churchill kijelöntette:-"Még nem bizonyos, hogy Franciaországban véget ér a katonai ellenállás. Da ha véget érne, a németek ­nehézségekbe ütköznének abbam. hogy haderőiket Nagybirrannia ellen forditsák. Az angoloknak Franciaországból való visszavonulása révén Anglia most már ha­f yobb és hatékonyabb haderőkkel rendelkezik, hogy szembenézzen a betöréssel, z Egyes területek meghódítása folytán az ipari erőben elszenvedett vesztesé­geket- az Egyesült államokból és a dominiumokból származó utánpótlások kiegyen­lítik. A tel beállta előtt kedvezőtlen tényezők a mérlegen kárunkra nem me­rülhetnek fel, A tél hagy megerőltetést jelem: majd a nemzeti szocialista rendszernek, amelynek csaknem egész Európát kezében tartja és az élelmezés gondokat okoz. Amikor veszélyeinket tárgyilagos szemmel nézve ezt a mérleg­számlát felvázolom, nagy okokat látok arra, hogy fokozott mértükben őrköd­jünk és készüljünk fel, de a vakrémületre vagy a kétségbeesésre semmi okot som látok,/Helyeslés/ - Még nem tudjuk, hagy mi történik maid Franciaország­ban. A francia kormány nagy alkalmakat mulaszt majd cl és félredobja jövőjét, ha nem folytatja a háborút szerződéses kötelezettségeinek megfelelően, ame­lyek.alól, ugy érezzük, nincs módunkban felmenteni ezt az'országot .Emlékez­tetve az angol-francia összetartási nyilatkozatra Churchill a következőket jelentette ki: Mi. akik e szigeten élünk és azok. akik Nagyőritanaidban él­nek, sohasem vesztjük el a francia nép iránt bajtársi érzelmeinket. Ha most az a sors vár ránk, hogy mi is elviseljük azt, amit ők szenvedtek, Vjcrsaay­zünk velük a bátorságban és ha erőfesz^téseinKot végül is győzelem jutalmaz­za meg, a nyereségben ők is osztoznak,^Helyeslés/ , - Osztozunk és mindenkinek a szabadságát visszaállítjuk. /Helyeslés./ Igazságos követeléseinkből semmit sem engedünk. A csehek, len­gyelek, norvégok, hollandok és belgák országát - mindazokét, akik ügyüket összekötötték a mi ügyünkkel - visszaállítjul. - Amit Weygand franciaországi csatának nevezett - el­múlt. Azt hiszem, hogy a nagybntanniai csata hamarosan megkezdődik. Ettől a csatától függ a keresztény - civilizáció fennmaradása, egész angol életünk, intézményeink es birodalmunk^ Hitler tudja, hogy ezen a szí xten kell megtör­nie minket, - vagy elveszti a háborút, Ha meg tudunk birkózni Hitlerrel, egész Európa újra szabad lehet és a világ élete napsütötte szóles magaslatok fele haladhat előre. De ha elbukunk, . akkor az egész világ - bele­értve az Egyesült Államokat és minaaztm ami előttünk drága-?- egy ''U^őSöt et kcr.« szakadékába sülyed, amelyet egy elfajzott tudomány fáklyája csak még komCrab­bá és talán még hosszantartóbbá tesz, Vértezzük fel magunkat kötelességünk teljesítésére es viselkedjünk ugym hogy ha a nagy angol birodalom még ezer ­évig fennál. az emberek még akkor is elmondhassak: ez volt a legszebb óránk. /Helyeslés./ /MTI/

Next

/
Oldalképek
Tartalom