Napi Hírek, 1940. június/1

1940-06-14 [0467]

W Ei/El/Fe DUnkirchen, junius 14. /Neme* Távirati Iroda/ N /a Iáiként Németország a háborút a legújszerűbb - c ozlcözökkeí vivja, éppenugy/német polgári és katonai hatóságok a sajtót a mostani hét- " tel a semleges külföld nagyszámú újságírójának alkalma nyilt arra, hogy meg­szemlélje azokat a helyeket, ahol megpecsételődött több francia sereg és az angol expediciós sereg sorsa. Ennek az eseménynek a nyomai még ma is tou3kodnak arról, hogy itt az ellenségnek a szó legisszonyubb értelemben vett megsemmisítéséről voit szó. A sokezer tehergépkocsi, páncélkocsi és üteg, amely Dünkirchcntől kiindulva kilométeres szélességben szinte c helyköz nélkül szegélyozi az országutakat és messze bent a mezőkön áll és fekszik, a zsákmányolt lovak át­tekinthetetlen sokasága, amolyeket először nagSobb tereken tereltek összo és most a bombatölcsérektől és becsapódásoktól felszaggatott rétekon legelnek, mind, mind azt bizonyítja, hogy az angolok és franciák alig tudták a mozgó­képes anyagot a városba menteni, hát még Anglia felé hajóra rakni, pedig o roppant zsákmányból már sokat elszállíttatott a német szorvezet. A tökéletesen széthulló és megvert sereg borzalmas nyoma­it azonban maga DUnkirchen belvárosa mutatja, A halottakat már visszaadták a földnek, hacsak nem feküsznek még ma is a romok alatt. A kikötő terei a­zoknak a csapatoknak egyenruháival és ruhadarabjaival van toló, amelyeket itt ért a történelem legsúlyosabb vereségével járó vég. Köpenyek, kabátok, nadrágok, ingok, harisnyák, cipők, acélsisakok, sapkák és kézifegyverők közt alig bir lépni az ember, hogy áthaladjon ennek az óriási rémületnek a táján, ahol mindent eldobtak, ami a legcsokélyobb terhet is jele; tette, mert annak már se.mi fontossága nom volt és csak a puszta életülc-megmonté­sére gondoltak. A kikötőben még nagyszámú szétrombolt hajó áll. Ezeknek kellett volna a csapatokat átmentcniök. DUnkirchen polgári lakosságát is ko­gyetlen sors érte. Az angolok és franciák a belgiumi és északfraneíaországi térben nagy területeket ürítettek ki, ahol az katonailag nem is lott volna szükséges s ezzel a menekülteket égbekiáltó nyomorba döntötték. A városban' azonban, amelynek utolsó támaszpontul kellett szolgálnia, s amely ennek kö­vetkeztében magára irányította a német tűzhatást, az angol és a franciákha­tóságok nem engedték cl a polgári lakosságot. Maga a város is nyilvánvalóan" teljességgel elvesztette fontosságát és fel a saját életük esetleges megmen­tésének gldozták fel. Ma már a német szervezet gondoskodik a szerencsétle­nekről. Ezek még a romok alatti pincékben laknak, A Sommá mentén fekvő Amiens városa különösen mély benyo­mást tett a külföldi újságírókra. A székesegyház széles körzetében minden é­let kialudt. A néma, csendes utcákon, amelyekben már ogy pusztulástól megmo­nokült épület sincsen, a rothadó holttotemok szaga vonul végig. Hogy hány itt harcolt francia katona fekszik a romok alatt, azt felbecsülni som lehet, A maradéktalan pusztítás és a halál városa felott azonban sértetlenül mered az ég felé a gót székesegyház. Ez a székesegyház nyomatékos bizonyítéka an­nak a német harcmodornak, amely a legvéresebb küzdolom szenvedélyességében sem veszti el egy pillanatra sem a megfontolás erejét ós szinte valószínűte­lenséggel határos módon tudja összeegyeztetni a küzdő ellenfél könyörtelen m megsemmisítését a nom pusztításra szánt dolgok mogkimélésévcl. /MTI/

Next

/
Oldalképek
Tartalom