Napi Hírek, 1940. május/2

1940-05-30 [0466]

Q Té/Tá/Ho London, máius 30. A Reuter Iroda diplomáciai szerkesztője szerint Londonban remélik, hogy Sir Strafford Cripps moszkvai kiküldetése körüli kérdéseket hamarosan sikerül tisztázni. Cripps ugyanolyan küldetéssel menne Moszkvába, mint aminővel Sir Sámuel Hoaret Madridba küldték, vagyis nem lépne diplomáciai pályára, hanem csupán alkalmi megbizátást teljesitene. Cripps, aki uton van, már Athénbe érkezett. Valószínű, hogy ott bevárja a közelebbi utasitásokat és csak ezek birtokában folytatja útját Moszkva ba. /MTI/ W Dö/Dö/Ho Moszkva , május 30 /Német Távirati Iroda/ N , A sajtó jelentései szerint Kalinin, a legfőbb szovjettanács elnöke Tiflisban /Georgia/ és Leninakanban /Örményország/ hivatalos látogatást tett. /MTI/ mmmmmmmmt Q Eé/Té/Ho Kairó, május 30. / Reuter / Alexandria katonai kormányzója rendeletben megtiltotta a kávéházak, vendéglők és ?gyéb étkezőhelyek tulajdonosainak, hogy arabnyelvü rádióadásokat hallgassanak. Kiderült ugyanis, hogy az illetők alhirekat terjesztenek. A rendelet magállapitja, hogy csupán a kairói rádióállomás hirei tárgyilagosak és hitelesek. A rendelet megszegőit súlyos pénzbüntetéssel sújtják. /MTI/ ORSZÁGOS LEVÉLTAR » K. szekció RF Kő/Ho Berlin, május 30 A német rádió angolnyelvü adásában a következőket közölte: Az angol és francia rádióban, valamint az angol és francia sajtóban a legutóbbi napokban igen sok szó esett a német-francia különbékéről. Illetékes német körökben kijelentik, hogy nincs tudomásuk semmiféle különbékéről, igy tehát az erről szóló mindenfélé híresztelések alaptalanok; Megjegyzik azonban, hogy jellemző a szövetségesek "összetartására és együttműködésére *, hogy ilyen hírek egyáltalán napvilágot látnak. /MTI/ RF Kő/Ho B e^r 1 i n , május 30' A németrádió angolnyelvü adásában foglalkozott Lipót belga király fegyverletételi parancsával. A belga kormány,- amely abban a pillái " natban, amikor a háború szókhelyéhez közeledett, elmenekült Londonba és Parisba,- azután Reynaud miniszterelnök és társai és általában a szövetséges kormányok és a közvélemény kigyót-békát kiáltanak és szidják Lipót királyt, mert nézetük szerint "elárulta a szövetségesek ügyét". Nem először történik, hogv a kormányok, amelyek valahol a "Hinterlandban" vagy külföldön biztonságban'vannak, "mindenáron folytatni kivanják a háborút" és elcsapják a főparancsnokot, aki a hiábavaló vérontás láttára leteszi a fegyvert. A lengyel kormány például Franciaországból irányif ja a német barbárok elleni harcot, a norvég kormány valahol Londonban a végsőkig folytatja a harcot a szabadságért, a holland kormány szintén Angliában tartózkodik és minden erejéből támogatja a betörő elleni harcot, Benesék is a szabadságért küzdenek külföldön és most Pierlot és társai árulónak nyilvánítják királyukat és hadseregük főparancsnokát,, mert nem "valabjonnan külföldről" irányit ja a háborút, hanem három héten át ^ katonái között az első vonalban állt es a kilátástalan ellenállást és a hiábavaló vérontást belátva, végetvetett az ellenségeskedésnek /MTJ/