Napi Hírek, 1940. április/2

1940-04-27 [0464]

i Kö/2s /Hibbentrop nyilatkozatának II, folytatása./ Itt már kiderül, hogy az angolok titkos szolgálatok kémszervezete révén bámulatos rendszerességgel derítették fel . a partraszállás és a felvonulás minden részletét, mégpedig titokban, holott az akkori norvég kormány titokban már régóta az angolokkal rokonszenvezett. Az oslói francia haditengerészeti attasé február 8-i jelentéséből kiderül, hogy az angol és a francia lormány szándékai expediciés hadseregük tervezett elindításával kapcsolatban Sóval tulmentek a Finnországnak Oroszországgal szemben adandó segítségen. A francia attasé ugyani." jelentésében kijelenti, hogy a partraszállás szempontjából szükséges puhatolódzásokat a helyi norvég batóSágoknál titokban végezték a Finnországba irányuló szállítások ürügye alatt. Mialatt azonban a Németország elleni hadszíntér kitérjesz* tésére irányuló ezek a kísérletek északon teljes titokban folytak, » Churchill egész sereg elcvigyázatlan kijelentése, amely azonban a német kormány tudomására jutott, leleplezte az. igazi szándékodat és célokat,'A ma nyilvánosságra hozott okmányok között van a.londoni norvlg követnek kormányához intézett jelentése arról a sajtéértekezletről, amelyre Churchill hívta'meg február 22-én Londonban a semleges nemzetek sajtóattaséit. Az értekezletről szóló jelentés többi között így szol: Churchill dühöngött Norvégia és Svédország miatt, mert a svéd ércnek nem szabad többé Németországba jutnia, azután nyiltön bevallotta Churchill, ho.?y a nagy cél a skandináv államoknak a háborúba való bevonása és hogy a legjobb mód ennek elérő sere cz lenne, ha a ska.ndináv államok Finnország oldpláa verekednének, Arinak a terjedelemes anyagnak az .alapján, amellvel a nómet birodalmi kormány már akkor rendelkezett és amelyet az éppoly "fontos leletek most kiegészítenek, a következőket kell kijelenteneta; 1. / A német birodalmi kormánynak tudomására jutott valamennyi közlésből és okmányból félreérthetetlenül kiderül, hogy a svéd kormány semlegességi nyilatkozatát a legnagyobb komolysággal fogta fel és egyetlen pillanatban sem tett, vagy engedett történni olyat, ami ellentmondott* volna unnék a nyilatkozatnak. 2. / A nénet birodalmi kormánynak meg kell alapítania - és ezt az okmányok közlésével be is bizonyítja - hogy á volt norvég kormány hajlandó volt a háború kiterjesztésére irányuló ilyen lépést nemcsak eltűrni, hanemjha szükséges*abban tevékenyen rósztvenni, illetőleg azt támogatni. KÜlanpsen a német csapatoktól Norvégiában most talált okmányokból félreértheti enúl kiderül, hogy az angol kémkedés Norvégiában nemcsak a helyi és a központi hatóságok legmesszebbmenő beleegyezése mellett folyt, hanem ezen tulmenőleg sok norvég hivatalos hely , különösen pedig a norvég haditengerészet a legmesszebbmenőén elősegítette ezt az angol tevékenységet. Annak, hogy a norvég kormány már régebben foglalkozott'azzal a gondolattal, hogy Anglia és Franciaország oldalán ' ~ ^ ha kell, belep a háborúba, bizonyítéka az az okmány is, amely a. . . Nyge.ardsvold akkori miniszterelnöknél március 2-án tartott minisztertanácsot ismerteti. Ezen a minisztertanácson Koht miniszter cinokusan kijelentette, 'ha Anglia felvetné Norvgia 'Jroszorsság elleni megsegítésének, valójában azonban a háború kiterjesztésének kérdését, akkor Norvégiának "nem -et kell ugyan mondania, de oly módon, amely lehetővé, teszi számár*^ hogy ezt a nemet minden további nélkül,"igenre" változtathassa. Koht ezt jellemző módon azzal indokolta meg, ha Norvégia nem ' kerülhetné ol a háborúba való belekeveredést, akkor a norvég kormánynak eleve ugy kell dlláütfoglalnia, hogy Norvégia ne a rossz oldalon lépjen be a háború*/Folyt,Vöv./ vVj,. •