Napi Hírek, 1940. április/1

1940-04-09 [0463]

Itto/Wa /Német emlékirat folytatása. I. / - Németország a háború kezdete óta előrelátta a dolgoknak ezt a fejlődését. Németország belső és külső gazdasági nolitikájávai"meg tudta akadályozni azt az angol kísérletet, hogy éhségzárlatot hajtsanak végre a német nép ellen ős megfojtsák a semleges államokkal folytatott német" lereskodelmet. Az utóbbi hónapokban mindinkább nyilvánvalóvá vált az aagol--záa*l-c,t.i .politika összeomlása, Ez a fejlődés, továbbá a német--nyugati orőditésok elleni közvetlen támadás kilátástalansága, valamint a tengeri"és légi sikeres német ellentámadásoktól való növekvő angol és francia aggodalom, az utóbbi időben' mindnagyobb mértékben Í a két országnak arra a kísérletére vezettek, hogy minden eszközzel igyete zze nek kiterjeszteni a.hadszinteret a semleges szárazföldre Európán belül és kívül. Hogy Anglia és Franciaország e te kin tetbei/első sorban a kis európai államoktorűlcteitc gondoltak az természet oson megfelel az angol hagyomány- . nak. Az angol és a francia államférfiak az utóbbi hó.napokban egész'nyíltan kijelentették, hogy hadviselésük stratégiai kiindulópontja a Háborúnak ezekre a területekre való kiterjesztése. Első alkalmA kihalkozott ehhez a szovj ctorosz-finn viszály. Az angol ós a . , francia, kormány a legnviltabban kijelentette azt a szándékát, hogy hajlandó katonai örökkel beavatkozni Szovej toros z ország és Finnország viszályába és erre a célra az északi államok területét kivan ja felhasználni hadműveleti bázisul; A kívánságuk és várakozásuk "ellenére gyorsan létrejött északi béke azonban meg akadályozta a két korm ínyt abban^ hogy már akkor végrehajtsa őzt a szándékát. Amikor az angol és'a francia államférfiak utólag kijeién-' tették, hogy tervezett lépésük végrehajtását &2 érdekelt északi államok beloegyez-ásétől kívánták függővé tenni, o.ayszerűen nem mondtak igazat. A birodalmi kormány okmány szerű bizonyítékokéi-, vannak a kezében arról, nogy i^ngLia és nek/ 'Franciaország közösön elhatározta, hogy akcióját az északi államok területén át adott esetben azok akarata ellenére is végrehajtja. A döntő tény azonban a következő : "1 francia és az angol kormánynak""a finn-szovjetorosz békekötés előtt és után tanúsitott magatartásából, Valamint a birodalmi kormány birtokában lévő okmányokból kétségtelenül kiderül, hogy az az elhatárolás," amellyel Finnországot §zovjotorörszgg ellen felbiztatták, oson tulraenclog további tervek kiinduló ja lott volna. S tekintetben .Anglia és Franciaország" a következő célokat követte Skandináviával; 1./ NarVik megszállásával Hámot-" otrszágot elzárni az északi ércszállítások elöl és 2»/ angol es francia haderőknek a skandináv országokban való partraszállltásával ü,j arcvonalat, teremteni, hogy Németországot északról oldalba támadhassák. Az és zaki államok lettek volna az. angol-francia ós patok hadszinterei, mig az északi népek régi angol hagyomány szerint a segéd- es zsoldoscsapatok szerepét votték volna át* Amikor ezt a tervet a fínn-ssovjetorosz békekötés- moghiusitotta, a német birodalmi kormány mind félroérthe tétlenebb értesülést szorzott arról, hogy Anglia és Franciaország határozott kísérletet tettek szándékaik más uton történő me gvaló s i tá sár a. ' Abban az állandó törekvésben, hogy .északon beavatkozást készítsenek elő, az angol és a francia kormány az utóbbi időkben egész nyíltan hirdette azt a tételt, hogy ebben a háborúban nem szabad sémié ;eseknék lenni, hanem a kis államok kötelessége, hogy tevékenyen résztvegyen ok a Hémotország elleni küzdelemben. A nyugati hatalmak propagandája " előkészítette ezt a tételt, amelyet támogatott áz a "kísérlet, hogy mind eresebb politikai nyomást gyakoroljanak a somi ege a államokra; ' " ". ' 1 ' /Folvt. köv,/