Napi Hírek, 1940. április/1

1940-04-06 [0463]

W Kő/Dn /Német lapok az Illustrationról. Folytatás#/ Nem kellene külön figyelmet szentelni ennek^a rendszeréé őrületnek - iria a Vöikiácher Beobachter - amely Európa újrarendezésének ebben a tervétien tombol, ha az nem jutott volna kifejezésre olyan kézzelfogható ábrázolásban, amely mögött hivatalos körök állanak. Azzal a oéllal folytatnak politikát és viselnek háborút, hogy megvalósítsák Európában ezt az erőszakos rendezést. Az uj üürópa arculatát azonban - fejezi be cikkét a lap - azok a fiatal feltörekvő erők alakítják majd ki, amelyek egyedül hivatottak és képesek földrészünk uj jarendezésőre. A Berliner Börsonzeitung ezeket ina: A nyugati demokratákat kellemetlenül érintette a "boldog Európa^' térképének nyilvánosságra hozása. Nem használnak itt a hivatalos cáfolatok és azok a kísérletek, amelyekkel bagatellizálni igyekeznek a dolgot. Hiába mondja a'Quai d'Orsay, hogy a térkép . , azokat a Határokat ábrázolja,"amelyek Németország néhány év óta megismételt támadásai előtt fennállottak", mert elegendő egyetlen pillantásba képre, hogy belássuk ennek az állitásnak a valótlanságát. A boldogabb Európa tehát meggyalázott népekből, rabszolgasorsra jutott államokból és láisfcravert "semlegesekből" állana. A német kard azonban olyan Európa alapjait fogj? megteremteni, amely lényegesen máskép fest majd, mint á nyugatiaknek oz az ábrándképe. Csak most emelkedett ki Európa - irja a Deutsche Ali géme ine Zeitung - hála a népeiben rejlő ifjúi erőnek, aboól az őrült rendszer-" bői, amelybe őt Versailles taszította. A történelem nem iüri, hogy fejlődésének abban* a pillanatában, amikor legelevenebb erői épen felülemelkedtek egyik legszörnyűbb történelmi Korszakán, hogy épen akkor meg borzalmasabb történelmi útra kényszerítsék. /MTI/ HT KUm Ke/Xe/Dn B é c s , április 6. /Magyar Távirati Iroda/ Urbas ismert bécsi közíró a Neues Wiener Tagblattban "A birodalom és Magyarország" címmel foglalkozik a Német Birodalom és Ifegyaro rs L.ág viszohyával. Fejtegetéseinek kiindulópontjául Mátyás király halála napjának 450. évforduló-ünnepsége szolgált. A ket állam között az elmúlt években fennállott viszoiyra vetett visszapillantás után a szerző a jelen kérdéseire tér át és a következőket irja: - Azoknak, az éveknek elkerülhetetlen ingadozásai után, amikor még a Népenöve Leég által támogatott versaillesi politika diadalmaskodott, a magyar külpolitika Gömbös kormányzala ilatt vett szilárdabb irányzatot. .Jellemző . hogy Magyarországnak oz az önmagáratalálása összeesik Németország kezdődő megerősödésével. Elvitathatatlan érdeme Gömbösnek az is. hogy ő volt az S''SÖ magyar államférfi, aki felismerte, hegy az olasz és nemet politika összeegyeztetése, nem pedig ellentéte,, jelent előnyt Magyarország szamára. Azóta Magyarországnak a~\Berl in-Róma irány felé Való tájékozódásé ellen már csak"egyes olyan politikusok küzdenek, akikben - Bismarck ismert mondása szerint - a huszár legyőzi az ügyvédet. Mikor Horthy Miklós másfél évvel ezelőtt a világ látóhatárának elkbmorulása idején Csáky István grófot bízta meg a magyar külügyminiszter tisztével, ez a választás Csáky István gróf elődének/annak a férfiúnak bölcs javaslatára történt, akit általában mint a magyar külpolitika Németországgal é? Ol«$£*rszággal való szoros egyetértés^ hívének ismertek, innék a tá .éauzóuaS wk kUísünheti H*» " gyarorszag nemcsak a Felvidék visszaszerzését, hanem m.1 t?, hogy a -jelenlegi,európai bonyodalom közepette zavartalanul és baj nélkül szentelheti . erejét a gazdasági es szociális elet•békés feladatainak.