Napi Hírek, 1940. április/1
1940-04-01 [0463]
o- jU /Bn /Csáky István gróf külügyminiszter bevezető előadásának I. folytatása/ Amint az egye3 ember, ugy az egyes államok sem állnak önmagukban, nem élnek elszigetelt életet. Még a mai autar&Iás i felfogás mellett sem. á közügyeket intéző köztisztviselőknek ezt a megdönthetetlen tényt sohasem szabad"figyelmen kivül hegyniok. A tengerekkel biró államokról: Németországról , Olaszországról, Angliáról, Franciaországról, Oroszországról stb. mondják. joggal - , hogy "viíágreszekben" gondolkodnak. Azoknak az államoknak viszont, amelyek tengerrel nem rendelkeznek, igy Magyarországnak is, legalább "európai szemhatárra 1" kell gondolkodniok. Ez különben gróf Teleki Pál Miniszterelnök Urnák, az egyetemi t&nár nafc /a politikai földrajz kiváló művelőjének évtizedes tanítása, /mint / Hogyan lehet eljutni az "Európában való gondolkodás" -hoz.? AZ európai éliamok geográfiai adottáágainak, politikai szerkezetének, történetének, semzeii. \ aspiráciőtiak pontos, és állandó tanulmányozásává 1, A baráii államok ismeretet . /.\*is hangsulyoznnm kell. Külön/megemlékeznem a szomszéd államokról.A szomszéd államokkal a mindennapi élet ezer szála köti össze hazánkat. Itt már részletes ismeretre van szükség. Első helyen áll a nyelvismeret, amely minden felvilágosítás megszerzését lehetővé teszi. Nemcsak a minisztériumok, de csaknem kivétel nélkül minden közhatóság foglalkozik olyan ügyekkel, amelyek a külföldet érintik. Az ügyintézés csakis a külföldi viszonyok legalábbis bizonyosfoku ismeretében lehet jó és célczerM. Tovább megyekí csakis a külföldi viszonyok ismeretében lehetséges c váltalán. Az"ilyen ügyek elintézésénél tehát minden közhatóságnak figyelemmel kell lennie a külügyi szempontokra. Tagadhatatlan, hogy e téren hatóságaink nem mindig rendelkezhetnek kellő tájékozottsággal. Bar az a körülmény, hogy ©nálló Külügyi igazgatásunk mégcsak két évtizedes múltra tekint vissza, sok tekintetben magyarázatát adja e hiágrynak, azt mégis pótolni kell s ebben a vonatkozásban különösen sokat várok ettől a tanfolyamtól. A külügyi érzék fejlesztése és a pozitiv tudás lényegesen gyorsítani f<g ja közigazgatásunkat, mert külföldi vonatkozással bíró egyszerűbb adminisztratív ügyekben a külügyminisztérium ellenőrző ievékenységének kikapcsolása lehetővé fog vélni, A köztisztviselők külpolitikai tájékozottságának fontos sága ne^esupán az itthoni ügyintézésnél . de különösen a külföldiekkel való tárgyalásokon jelentkezik. Mindenki , aki ilyen tárgyaláson résztvett, meg foggá erősíteni állításomat, hogy a tárgynak , a körülményeknek az illető ország hyelvének. speciális adottságainak alapos ismerete mily döntő szerepet játszik a külföldi tárgyalások sikeres lebonyolításánál. Mindezeket örömmel mondtam el mikor az önálló magyar külpolitika életének harmadik évtizedét járja - emlékezve és emlékeztetve a közelmúltban ünnepelt Szent Istvánra és a napokban ünnepelt Mátyás királyra, e két nagy magyar diplomatauralkodóra, akik egysze n'élyben külügy miniszterek is voltak. A külügyminisztérium feladata a dolog természetes szerint a külügyek adminisztrálása. Minden magyar köztisztviselő és minden magyar közhatóság, aki és amely külügyi vonatkozású ügyeket intéz, egyben bizonyos értelemben munkatársa a külügyminiszternek és a vezetése alatt dolgozó minisztériumnak. /Folyt, köv./
