Napi Hírek, 1940. március/2

1940-03-18 [0462]

9 L § Az olhunyt székhelyi Mailáth Gusztáv Károly gróf, a hit tudományok diszdoktora, v. erdélyi püspök, c.soteropolisi érsek, pápai trónálló, római g"őf, valóságos belpő titkos tanácsos, a főrendiház örökös tagja, az I.osztályú vaskoronarend, a Polonia Restituta rend nagy­keresztjének tulajdonosa, stb. 1864. szeptember 24.-én született a bara­nyamegy ei Bakócán, a család ősi birtokán. Ldesatyja, Mailáth György or­szágbíró, a főrendiház és a Kúria volt elnöke, az arany gyapjas rend lo­vagja , édesanyja Prandau-Hillebrandt Stefánia bárónő, akinek hetedik gyermeke volt. Elemi iskoláit a budai pia ristáknál, középiskoláit Pé­csett a . oisztercitáknál, majd a budapesti egyetemi főgimnáziumban végez­te. Középiskoláinak elvégzése után,a strassburgi egyetem jogi fakultásén kezdte meg egyetemi tanulmányait. Édesatyja 1883-ban bekövetkezett tragi­kus halála után papi hivatásában megerősödve, az eszteigomi fő egyházmegyé­be kérte felvételét: SimoP János hercegprímás teológiai tanulmányainak elvégzésére a bécsi Pazmaneumba küld ölte. Simor hercegprímás szentelte pappá. Első szentmiséiét 1887. október 8.-an a család pozsony­megyei birtokán, Zavaron, mutatta be. (íyenge egészségi állapota miatt egy évig betegszabadságon volt, majd 1888-1895-ig az esztergomi kis- és nagy szeminárium tanulmányi felügyelője volt. Egykori növendékei rajon­gásig szerették, mert megértő testvéri szeretettel őrködött kispapjainak testi és lelki jóléte felett.' A hercegprímás 189f)-ben Komáromba küldte helyettes plé­bánosnak. Papi buzgóság ával, jótékonyságával csakhamar megnyerte az egész város szeretétét". Saját költség, ái rendbehozatta a komáromi templo­mot és uj katholikus ele'/mi iskolát építtetett. I. Perenc József 1397-ben utódlási jrggal erdélyi .segédpüspökké nevezte ki a nagybeteg Lönhart Je­renc mellé, aki. rövidesen meghal t és Mailáth átvette a legkiterjedtebb egyházme gy e ko rmány zatát. Szentpáli buzgalommal, szent iánosi lelkülettel látogatta sorozó tosan inté zményeit, iskoláit, hevei őint éze it, árvaházait, egyház­községeit; legnagyobb gonddal, szeretettel és odaadással az ijfuásggal foglalkozott. Megnyerő egyéniségéért mindenki szerette, kunyhcktől'á palo­tákig; a pápák n ég yrabec sülték, X. Pius különösen szerette," az ff jus^ püspökének nevezte. . A szentéietü pápa hozzá irt sajátkezű leveleit mint legnagyobb kincsét őrizte <, Bőkezűségéből templomok, iskolák, intézménvek besültek, adományait nem tartatta számon, azokat összeszámolni nem, legfeljebb csak becsülni lehet; szerényen becsülve is több milli.i pengőt teamének ki. Munkássá-gát a háború nem benitotta meg, csak növelte munkaterületét* hiveit, lelki gyermekeit nemcsak az ország különbözű részein, de a harctereken is felkereste. 1918. után a megváltozott kö ülmény^k ellenére in őrhelyén maradt és az adottság okns k me gr elei ően folytatta lélek­mentő munkáját. Bármily nagy volt munkabírása, törékeny, gyenge szerveze­tével arányban nem álló munkássága, különösen pedig az utolsó Két éy­tized idegőrlő küzd Imei felőrölték életerejét és visszavonulásra kény­szeri tették. Kendkivül súlyos érelmeszesedés támadta meg s a bu­dapesti Vöröskereszt kőházban ötévi szenvedés után 1940. március 18.-án este f óra 40 pe rckor viss zaadta lelkét Teremt ő1ének./KTI./

Next

/
Oldalképek
Tartalom