Napi Hírek, 1940. március/2

1940-03-16 [0462]

- Mi Európában élünk, ezt elhatároztuk Árpád idején és rányomtuk a nagy pecsétet Szent István ideién. Azóta e tekintetben semmi nem változott. Ezért vagyunk Európában Szent István birodalma és az ő korona jának nevében történik uralkodás, kormányzat, ítélkezés és minden más funkció. Itt vagyunk tehát Európában és bizonyos mértekig ennek az Európának életét éljük, természetesen minden törvényben, minden intézkedésben, minden módszerben a magunk saját felfogása, a magunk életformája szerint. Hogy erre rátérjek, a mai helyzetet is a magunk formája szerint is kell felfognunk. Nekünk ma elsősorban az a fontos, hogy erősen megőrizzük hazánkat, azt ami a kezünkben van, és erre az erőre építve szerezzünk azután érvényt a nemzetnek Európa életében. - Ezen a nehéz európai krízisen átvezetni a nemzetet nem könnyű dolog. Egy pártpolitikai gyűlés nem alkalmas arra, hogy bizalmunkat afelé a hely felé kifejezzük, amely a nemzet biztonságának alap.ja, de a nemzet megy biztonsággal a maga utján. ; " - Nem akarok sokat külpolitikáról beszólni. /Halljuk! Halljuk!/ Mindig,mondottam, hogy nem vagyok politikus, de sokkal kevesbbé vagyok uiságiro. Ha valaki tenát szenzációt óhajtana tőlem, azt mondanám," ezért forduljon amoda, pem garantálom ugyan a pontosságot, de ott kapnat szenzációt. En ilyenre nem vagyok képes. Nem tudok sem befelé, sem kifele szenzáció^ mondani. Nem is tartom sem szükségesnek, sem alkalmasnak,hogy nagyon sákat beszéljek ezekről a kérdésekről**Ízt tartom, hogy mindenki ~ ' • tudja . azt, ami minálunk nem változó. Ezért nincs mit ujat" mondanom, - Először is mindenki tudja, mindenki érzi idebent és azt hiszemjodakint is mindenki tudja és bizonyítva is látia, hogy önállóságunkat mindenekfelett mindig szeréttóik és azt feniartani minden jövővel szemben kötelességünk, /öriási taps. /' ' _ , Msodszor tudják azt. hogy szeretett véreink és általában Szerit István népeinek sorsa érdekel bennünket abból a kötelességből kifolyólag, amely apáinkról maradt ránk és amely változhatatlan/akárhol éljenek és mog azok sorsa is érdekel, akik idegen földre vándoroltak ki," Harmadszor tudják azt.'hogy mi érezzük hivatásunkat a Dunamedencében, ugy is mint magyar hivatást, úgyis mint európai hivatást a magyar nép erejével, az európai nép mérsékletével egyaránt. /Lelkes taps és éljenzés. / , Negyedszer tudják ast, hogy sohasem feledkeztünk mog erről az európai hivatásról sem. Véreztünk is érte, nem mondom, hogy nem volt saját érdekünk és önvédelmünk is és bizony velünk is megtörtónt, hogy egyedül véreztünk. . . . .. , S ^4J

ák azt is

> h

°gy Európa. sorsa is mindenkor érdekelt bennünket, íudjak azt, hogy mi őszinték, ic'zanok, mérsékeltek"és konci\j.ansak is vagyunk. Ez volt'a Dunamedencén

k

belül a politikánk-akkor is, amikor az egész medence a miénk volt és ez a politikán!: továbbra is. Ennek elégszer^adtuk tanújeleit.S tudják, hogy hasonlóan gondolkodóknak, tehát jezan, mérsékelt, őszinte embereknek és embercsoportoknak szívesen nyúltunk kezet, de csak ugyanilyen feltételek mellett. ... . , S főként őszinték vagyunk. Ha megmondjuk azt, amiből Aeirr ongedunk, na megmondjuk, talán némelyek szerint túllősz intőn megmonajuk, nehogy telkeső • legyen- mi megmondjukigazunkat.akkor is, amikor nem hisszük, h

°gy ^"

zt meghallgatják. Amikor még irianonbanjLrtunk, beszéltünk és rajzoltunk grox *pponyi Albert vezet'se alatt, tudtuk, hogy senki sem hallgat mog bennünket; ORSZÁGOSUEVa-ÍAR/^lyt. köV. /